A LÁTÁSSÉRÜLTEK ÁLTAL HASZNÁLT SEGÉDESZKÖZÖKRŐL

   "A vakság igazi problémája nem a látás hiánya,
   az igazi probléma a meg-nem-értés, és a létező
  információk elérésének hiánya"
                            (Li.)
Nagyon sok segédeszközt gyártanak ma már a látássérültek számára világszerte. Most csak a tanulás, művelődés szempontjából lényeges eszközökről szólunk, melyek három csoportba oszthatók:

1.) optikai
2.) mechanikus
3.) elektronikus

Optikai segédeszközök

Szemüveg: A különleges fénytörési hibák korrekciójának leggyakoribb módja a szemüveg.

Távcsőszemüveg:
Aliglátók számára egy olyan különleges optikai eszköz, ami nagy fényerejű, torzításmentes, különleges lencserendszer. Valójában egy változtatható gyújtótávolságú teleobjektív, ami közel hozza a képet. Távcsőszemüveggel inkább egyhelyben ülve célszerű dolgozni. Közlekedni nem tanácsos vele, olyan szűk a látótere.

Nagyító:
A jó minőségű nagyító fényereje nagy és nem torzít. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be, és csak bizonyos távolságból ad éles képet), tehát nehezebb használni.

Mechanikus segédeszközök

Pontírógép:
A gép hét billenytűje közül hat a Braille-írás egy-egy pontjának kialakítására, egy pedig a szóköz előállítására szolgál. A vak egyszerre nyomja le (a két kéz mutató-, középső- és gyűrűsujja segítségével) az írni kívánt betű pontösszetételének megfelelő billentyűket.

Braille-tábla:
A táblák mellett elterjedtek a kisebb 4-6 soros táblák is. A táblán való írás lassú (un. pontozóval történik), az íráshibák nehezen javíthatók, de aki ismeri a rövidírást, viszonylag gyorsan ír vele, súlya nem jelentős, használata hangtalan.

Elektronikus segédeszközök:

optacon
olvasó tv
számítógép a szükséges speciális perifériákkal.

Optacon:
Az optacon név a hordozható olvasórendszert jelenti. Egy kis kézikamera segítségével az egyes sorokat lehet megragadni és vibráló miniatűr tűcskékkel egy ún. tapintótérbe átvinni. A kamera által felvett kép a vibrációs térben tapintható.

Elektronikus olvasókészülék:
Egy képernyőből és egy hozzákapcsolt kamerából áll. A kamera alá helyezett tárgyat vagy képet a képernyőn kívánt nagyságúra nagyítva vetíti. Bizonyos olvasó tv-k összeköthetőek a számítógépekkel is.

Számítógép és speciális perifériák:

A számítástechnikai eszközök mind szélesebb körű elterjedése, olcsóbbá válása lehetővé tette, hogy elfoglalhassa mindennapi életünk során az őt megillető helyet, átvonuljon az információfeldolgozás főképp szakmai területeiről az információszerzés, a művelődés, a szórakoztatás és az emberi kapcsolatok ápolása területére.
Szinte soha nem jut eszébe az átlag számítógép felhasználónak, hogy vajon egy látássérült ember hogyan részesül, részesülhet-e egyáltalán a számítástechnika nyújtotta előnyökből. Szerencsére voltak, vannak és reméljük ezután is lesznek a hardver- és szoftverfejlesztők között olyan emberek, akiknek ez a kérdés eszébe jut. A látássérültek számára számítógép önállóságot biztosít, csökkenti a ráutaltságot a látó embertársakra.
Ahhoz, hogy a számítógépet megfelelően használni tudja egy látássérült, mindenekelőtt a tíz ujjas gépelés elsajátítására, ezenkívül speciális programokra, perifériákra van szükségük. Néhány példa ezekre a speciális kisegítő lehetőségekre:

Speciális beszélőegység:
Magyarországon a vakok körében dr. Arató András és Vaspöri Teréz (KFKI RMKI SZHK) BraiLab-PC-je terjedt el leginkább. Ez egy több szoftverből álló programcsomagot, és egy a nyomtatóportra köthető hardver elemet tartalmaz. A billentyű echo mellett a BIOS-on keresztül átment szövegeket olvassa, hangsúlyozza a pontot, a vesszőt, kettőspontot, pontosvesszőt, felkiáltójelet, kérdőjelet is. A beszéd paraméterei is változtathatóak bizonyos mértékig: hangmagasság, sebesség, tagoltság, stb. A Brailab PC és a Brailab CD adapter kiváló berendezés. A CD azért van a nevében, mert ezzel az eszközzel nemcsak a magyar beszédszintézis generálódik, hanem az új típusú digitális hibrid hangoskönyvek is elolvashatók. A számítógépek mai fejlettsége már lehetővé teszi, hogy a hangrögzítés ne analóg módon egy magnóval, hanem egy hangkártyával digitálisan történjék, ezért születhetett meg a digitális hangoskönyv ötlete. A felvett anyag a könyv írott (html-szerű) változatával együtt egy CD-re kerül, s a kimondottan erre a célra kifejlesztett olvasóprogram segítségével meghallgatható, illetve a képernyőn el is olvasható.
Sok előnye mellett a Brailabok hátránya, hogy DOS alatt működnek, és Windows operációs rendszer alatt csak képernyőolvasó programokkal együtt.

Braille- kijelző:
A képernyőn megjelenő szöveges információt alakítja át Braille-be. A felhasználó egy kijelzőn olvashatja el a képernyő üzeneteit. Piezoelektromos elven működik, feszültség hatására a kijelzőn a pontok helyét a Braille pontrendszernek megfelelően kiemelkedő tüskék jelzik. Magyarországon alig található belőle, méregdrága eszköz. 20, 40 és 80 karakteres változatban gyártják.

Braille nyomtató:
Hat vagy nyolc pontos Braille funkcióval rendelkezik. A számítógépen begépelt szöveget alakítja át Braille-be. Olyan nyomtató is létezik, amivel kétdimenziós ún. kontúrgrafika nyomtatható. Ezzel az eljárással geometriai ábrákat, képeket ismerhetnek meg a vak felhasználók.

Képernyőnagyító programok:
Olyan szoftverek, amelyek segítségével a képernyőn található képeket, szövegeket fel lehet nagyítani, lehetőség van a kontraszt beállítására, egérmutató méretének megváltoztatására stb., támogatják a windows alatti beszélőrendszereket és/vagy saját, hangkártyán keresztüli felolvasó funkcióval is rendelkezhetnek.

Windows alatti képernyőolvasó programok:
A képernyőolvasó programok olyan szoftverek, amelyek vak emberek számára hozzáférhetővé teszik a képernyő üzeneteit. Ez történhet hangkártyán, beszélőegységen avagy Braille-kijelzőn keresztül, attól függően milyen eszközt részesíti előnyben a felhasználó, illetve a képernyőolvasó programok milyen eszközöket támogatnak. A legismertebb programok Magyarországon: a Window-Eyes, Jaws for Windows, Wintalker szoftverek.
Magyarországon is óriási erőfeszítéseket tettek tudósok, elszánt emberek annak érdekében, hogy a számítástechnika eszközeivel folyamatosan bővítsék a vakok lehetőségeit. A számítástechnika alkalmazása vakok életminőségének javulása érdekében gyakorlatilag az első személyi számítógép megjelenése óta folyik. Ennek az ügynek kimagasló alakjai vannak. Ők tudják a legtöbbet a felhasználók igényeiről is.

A számítástechnika alkalmazásában elért eredmények

A vakok számára már 15-20 éve lehetőséget nyújtanak a felolvasó (TTS, text to speech) programok elektronikus szövegek olvasására. A képernyő felolvasó programok többsége (1990-től) még karakteres üzemmódra készült (pl. DOS), gépi hangját a vakok hamar megszokták. Ezek a programok terjedtek el és váltak elérhetővé árukat tekintve is Magyarországon. Az Internet a Windows és a World Wide Web grafikus felületei visszaesést jelentettek a vak felhasználás szempontjából. Már vannak Windows-t ismerő képernyő olvasók, sőt magyar nyelvű is létezik, a JAWS for Windows, egyelőre kb. kétezren használják, igen magas áruk miatt. A JAWS beszédkimeneteként a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszékén kifejlesztett Profivox beszédszintetizátor használható.
Vaspöri Teréz (vak programozó) a Window Eyes képernyőolvasó prograhoz (ezek az ernyőolvasók nem olvasnak semmit, csak a szöveges információt emelik ki a Windows elemekből s adják át a megfelelő beszédkimenetnek) 1996-ban hozzáigazította a Brailab PC adapter vezérlőprogramját,- az Ő munkájának köszönhetően elsőként nyílt meg a Windows- rendszerek használata a magyar vakok számára.

A gyakorlatban milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy vak felhasználónak Magyarországon?

A karakterfelismerés minősége évről-évre javul ugyan, de még az átlagos nyomdai minőség esetén a felismertetett szövegek gondos javításától egyenlőre nem lehet eltekinteni, amennyiben az így nyert szöveget más célokra is fel kívánjuk használni. Átfutó információk, számlák, újságcikkek, szórakoztató regények esetén persze ettől eltekinthetünk, mivel itt nem cél a pontos szöveg, elégséges az is, ha tudjuk, miről is szól az írott anyag. Sokan el sem tudják képzelni, micsoda nagy segítség adott esetben, ha egy postai értesítéssel nem kell átkopogtatni a szomszédba, aki talán otthon sincs... A vakok évszázados álma vált valóra a számítógép, a szkenner, a nyomtató, a cédélemez és az Internet jóvoltából. Megnyílt a lehetőség arra, hogy egy vak ember önállóan könyveket olvashasson, ezzel befogadhassa a látó világban évezredek alatt felhalmozott tudományos és kultúrális kincseket, a számítógép segítségével papíron vagy elektronikusan levelezzen, barátokat szerezzen, érdeklődésének és napi igényeinek megfelelő naprakész információkhoz jusson.
A Brailab beszélőeszköz család elsősorban a DOS alatt futó karakteres képernyőt használó programokat támogatja igazán.
A mindennapi munka elengedhetetlen része a szövegszerkesztő. DOS alatt futó, karakteres képernyőt használó változatból rengeteg állt rendelkezésre, igen sokfélét használtak a vakok ezek közül. Azok bizonyultak eddig a leginkább használhatónak, amelyek azonnal visszaechozzák a leütött karaktert, jól támogatják az egész sor kimondását a sor elejére állva, a szókimondást a kurzorral szavanként lépkedés közben, az ékezetes karaktereknél sem akad meg a beszéd, a vezérlőfunkciók forrógombokkal hívhatók vagy a menük pontjain sétálgatva a beszélőrendszer valamilyen hallható információt ad a felhasználónak.
Sokkal rosszabb a helyzet az internetes kliensekkel. Ezek közül is a DOS alatt futó, karakteres képernyőt használó változatokat tudják használni olyan gyorsan, mint a látók, ilyen WEB-böngésző például a LYNX és a Nettamer programon kívül szinte nincs is, mert a többi - egyébként jól használható - programok megírásakor nem gondoltak a látássérült felhasználókra, s olyan direkt képernyőírási módokat használtak a gyorsaság érdekében, amit a beszélőrendszerek képtelenek érzékelni.
A World Wide WEB megjelenése nagymértékben elvitte a NET fejlődését a grafika és a multimédia irányába, s ez bizony nem kedvez a látássérülteknek. A mi eszközeink ugyanis nem segítik elő a grafikus megjelenítést, így nélkülöznünk kell a grafikus felületek nyújtotta előnyöket. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének honlapja több más, a látássérültekkel is foglalkozó honlappal együtt igyekszik úgy kialakítani arculatát, hogy azon egy vak felhasználó is képes legyen tájékozódni. Sajnos ez a WEB-lapok döntő többségéről nem mondható el. Pedig ez nem igényelne semmi plusz pénzt, a tárigénye sem lenne sok, pusztán egy kis empátiára és odafigyelésre lenne szükség...
A másik nagy probléma: a Windows-zos képernyőolvasók igen drágák, 800-1200 $ közötti áron szerezhetők be, a Window Eyes az olcsóbb, a Jaws for Windows a drágább. Ezért a magyar vakok többsége ezeknek a screen reader programoknak a demó változataival kénytelenek beérni.
Gyors munkaeredményt Windows alatt nem lehet várni a vakoktól, mivel a látók számára szimultán megjelenő információkat (a szövegek, grafikák képei, színe, elhelyezése, mérete stb.) a vak ez esetben is csak hallás után, tehát lineálisan, időbeli egymásutániságban képes kinyerni a rendszerből, s csak amikor már az összes részinformáció a rendelkezésére áll, akkor tud dönteni, hogy mi is legyen a következő művelet, amit azután újra le kell ellenőriznie minden szempontból, ha biztosra akar menni.
Ezért Windows alatt a szövegszerkesztés és a Web böngészés is rendkívül időigényes.
Ezek a nehézségek mégis eltörpülnek azokkal az előnyökkel szemben, amit a számítástechnika tud nyújtani egy vak felhasználónak.
A vakok között a 80-as évek óta többen engedélyes URH és RH rádióamatőrök. A hagyományos fóniás összeköttetéseken kívül többen közülünk rendszeresen használták a rádióamatőrök által létrehozott, az Internetre is bekapcsolt AX25 alapú csomagkapcsolt hálózatot, amit egyszerűen csak pakettrádió néven emlegettünk. A 80-as évek végén a KFKI-ban üzemelő HG5BDU kapuállomás pedig kifejezetten a látássérült rádióamatőrök számára nyújtott lehetőséget arra, hogy nemzetközi és hazai elektronikus levélforgalmukat lebonyolítsák.
A beszélőeszközök lehetővé tették, hogy a CD lemezeken megjelenő adattárakat is használhatják a vakok, ez például nagy segítség a jogászként dolgozó látássérültek számára. Egyáltalában az, hogy a PC gépeket, mint mindennapi munkaeszközöket használni tudják a beszélőeszközeikkel, nagymértékben megnövelte a látássérültek esélyeit arra, hogy magasabb képzettséget igénylő állásokat is betölthessenek.
^(Li.)

Vissza az előző oldalra

Főoldal