MÁRAI Sándor: Jelvény és jelentés + Utóhang. Sereghajtók.
Márai főművének - a csak idős korára egységgé összeálló
regényfolyamnak - A Garrenek művének harmadik kötete. Ötödik, illetve
hatodik részregénye ez a munka. A Jelvény és jelentés közvetlen és
szerves folytatása az előző kötet utolsó regényének, A
nek.
Abban Garren Pétert főnöke, a titokzatos Emánuel elküldi Berlinbe,
hogy ott személyesen vizsgálhassa meg, mit is jelent Németországban a
politikai változás (Hitler hatalomrajutása, ám a név nem fordul elő a
regényben). Péter lényegében egyetlen berlini eseményen vesz részt,
egy Sportpalastbeli Hitler-beszédet hallgat meg, annak közönségét
figyeli, hogy jelentést tehessen megbízójának. A regény ezt a
Hitler-beszédet írja le minuciózus, félelmetes pontossággal (egyébként
az adott beszédet Márai valóban végighallgatta, publicisztikában
beszámolt róla). Hatalmas mű, egyúttal letehetetlenül izgalmas ez a
regény, párját ritkítja a Hitler-irodalomban. Persze állóképszerű,
analitikus; filozófiai-történetfilozófiai esszéregény, nem közönséges
elbeszélő munka.
A másik regény (Utóhang. Sereghajtók) nem annyira a Jelvény és
jelentés-hez, mint a sorozat harmadik kötetéhez (Az idegenek)
kapcsolódik. Abban arról szólt az író, miként került Péter városa (a
némileg átrajzolt, ám jól felismerhető Kassa, Márai szülővárosa) az
idegenek (természetesen jelöletlenül is a csehszlovákiai "hódítókról"
van szó) kezére, ebben a műben arról, hogy miként vonulnak el az
idegenek, és milyen lesz az újra anyaországhoz került város. Ebben a
könyvben sem eseményekről, különböző alakok, szereplők sorsáról
értesülünk, hanem a történelem menetét követhetjük a lélek különös
rezdülésein, reakcióin keresztül. Az alapkérdés itt is
filozófiai-történetfilozófiai állandóság és változás, külső esemény és
belső diszpozíciók, struktúrák és modellek finomszerkezete
vizsgáltatik a műben.
(Legeza Ilona)
|