John MILTON: A küzdő Sámson
Milton, az egyetemes reformáció egyik legnagyobb költője, az
angol polgári forradalom harcosa tudatosan készült költői hivatására:
hallatlan műveltséget szerzett, korának legműveltebb emberei közé
tartozott, s egyaránt kitűnően ismerte a kortársi irodalmat, az ókori
klasszikusokat és a Bibliá.
A küzdő Sámson a költő utolsó nagy műve, egyetlen drámája a
shakespeare-i dramaturgiát elutasítva a görög tragédia hagyományaihoz
nyúl vissza (ezt a dráma előszavában szépen és alaposan meg is
indokolja). A darab felépítése szinte statikus, Aiszkhülosz
ának
modorában, mégis hatalmas mozgás megy benne végbe a végkifejlet felé.
A megvakított, megalázott Sámson a filiszteusok rabszolgájaként
tengődik, kétségbeesését és lelkiismeretfurdalásait semmi nem enyhíti,
ám amikor az ünnepet ülő filiszteusok még jobban megakarják alázni,
végzetes bosszúterv jut eszébe: ledönti az ünnepi csarnok oszlopait, s
a filiszteus nagyurak közt maga is halálát leli. A költő személyes
tragédiájának (vakságának) és a legyőzött lázadás törhetetlen dacának
hangot adó tragédia az angol költészet gyöngyszeme.
(Legeza Ilona)
|