Franz KAFKA: A per
"Valaki megrágalmazhatta Joseph K.-t, mert soha semmi rosszat nem
tett, reggel letartóztatták." Így kezdődik a regény, és Joseph K.-nak,
egy bank lelkiismeretes cégvezetőjének (alteregó? életrajzi én?), fura
vesszőfutása, kapkodó, céltalan védekezése (majd belenyugvása) a
láthatatlan bíróság pere és ítélete ellen. Miért kell bünhődnie a
főhősnek, hisz igyekvő hivatalnok, magánéletében példásan beosztó,
szerény ember. Az egyik kommentár szerint az, hogy élete képletté
lett, elvesztette a választás szabadságát. Mások emberi kapcsolatainak
elsorvadására mutatnak rá. Úgy tetszik K. az emberek között sem
találta meg helyét. Erre utal, hogy Kafka éppen csak felvillantotta,
de homályban hagyta Elzával, édesanyjával, valamint Bürtsner
kisasszonnyal és Hasterer államügyésszel való kapcsolatát. A világ
felett a törvény uralkodik de K. nem tud róla, és így védelmet sem
talál ellene. A nemismert törvény pedig groteszk és esendő
alkalmazottai (detektívek, a pap, a kivégzők) útján érvényesíti
akaratát. K.-t kizökkenti hétköznapjaiból a per, eleinte védelmet
keres, de sehol sem talál. A dómban az egyik mellékszószékről a pap,
aki vígasztalja, lényegében a bíróság tagja, tulajdonképpen a börtön
káplánja. Joseph K. végül is leszűri a tanulságot: a hazugságot
avatják világrenddé.
Kafka mitoszt teremtett. A láthatatlan bíróság több mint az
államapparátus igazságszolgáltató szerve. Kegyetlen látomás ez a
társadalomtól elidegenedett hatalom erőszak mechanizmusáról. A per a
novellák mellett az író legnagyobb alkotása.
(Legeza Ilona)
|