Karel CAPEK: A repülő ember és más furcsa történetek
Huszonöt novellát tartalmaz Karel Capek kötete, a válogató,
Hunyadi Csaba jóvoltából nemcsak remek, telitalálatú,
nagyobbrészt világirodalmi rangú írásokat, de - négy ciklusba
osztva - olyanokat, amelyek a nagy cseh író legjellemzőbb,
legsajátabb műfajait mutatják be, a viszonylag kis terjedelem
ellenére is lehetővé téve, hogy a kötet olvasója szinte az
"egész" Capeket ismerhesse meg. Az első ciklus a "neofrivol"
írót mutatja be, csupa olyan elbeszéléssel, amelyek az élet
"édes" irracionalizmusát láttatják (A glória;
Lábnyomok; A repülő ember stb.), azt, hogy "semmi
sincsen egészen úgy", mindig történik valami más, mindig
történik valami csoda. A másodikban azok az írások sorjáznak,
amelyek a "sötét", az abszurd csodákat állítják középpontba
(A jósnő; A látnok; Az írás titka stb.),
azt nyomatékozzák, hogy ki vagyunk szolgáltatva egy félelmetes
és kiismerhetetlen univerzumnak. A harmadik rész darabjai (A
kor romlásáról; Lázár; Pilátus meséje stb.) a
kafkai, a "monarchikus" írót villantják fel, azt, akinek az
abszurd a természetes, aki már nem vár csodákat, hisz az igazi
csoda az lenne (ez persze lehetetlen), hogy minden "normálisan"
történjen, úgy, ahogyan valamikor az életet, a társadalmat, a
sorsot elképzeltük. Végül a negyedik rész darabjai már nem is
novellák, inkább elmélkedések, reflexiók (persze legtöbbször
fiktív keretbe állítva) vagy az életről mint olyanról, vagy
annak egyik-másik alapjelenségéről (A fantáziáról; Az
ember végső dolgai; Az ember, aki nem tudott aludni
stb.). Remek összeállítás, kitűnő írások gyűjteménye a kötet,
széles körben érdemes ajánlani, még az igényesebb "vidám"
könyvek kedvelőinek is tetszésére lesz.
(Legeza Ilona)
|