THURÓCZY János: A magyarok krónikája
Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Mátyás király uralkodása idején (korábban, mint Angliában vagy Spanyolországban), 1473-ban a német származású Hess András Budán felállított nyomdájában készült Magyarországon az első nyomtatott könyv: a Chronica Hungarorum. Ezt a munkát, a magyarok történetét összefoglaló művet, a nyomtatás helyéről ’Budai Krónika’-ként szokás említeni. Mátyás udvarához kötődik a 15 évvel később megjelent Thuróczy-krónika is. Szerzője, a Hont megyei nemesi származású Thuróczy János, 1435 körül született. Egyetemre nem járt, de a latin nyelvet kiválóan megtanulta. Jogi érdeklődése és latintudása révén fiatalon jegyző lett az országbíró hivatalában. Okleveleket fogalmazott, feljegyzéseket készített, peres ügyek iratait szerkesztette. 1476-tól tíz éven át a királyi kúriában dolgozott jegyzőként. 1486-ban a királyi kisebb kancellária egyik ítélőmesterévé nevezték ki Thuróczyt, aki így egyúttal a jegyzők elöljárója lett. Hivatali főnöke, Drági Tamás személynök buzdítására fogott neki Thuróczy, hogy korábbi krónikák, források alapján megírja a magyarok történetét egészen Mátyás koráig. Munkájához rendelkezésére állt Mátyás könyvtára. A Magyarok krónikája nem eredeti mű, több forrást, krónikát dolgozott benne egybe Thuróczy, amelyek 1386-ig, Kis Károly haláláig ismertették a magyar történelmet. A XV. század históriája, Thuróczy korának krónikája már önálló írói teljesítmény. A szerző anekdoták beillesztésével élvezetes olvasmánnyá tette a krónikát. A történetíró naprakészségét jellemzi, hogy az utolsó fejezetben Mátyás több hadisikere mellett elmeséli Bécs és Bécsújhely elfoglalását is, Bécsújhely pedig 1487. augusztus 17-én került Mátyás uralma alá.
(Legeza Ilona)
|