HELTAI Jenő: Ifjabb
A történet a színházi világban játszódik: ifjabb Lovass Elemér a híres drámai színész, idősb' Lovass Elemér és az ünnepelt szubrett, Egri Nusi egyszülött fia. Az apában a fiú származását illetően egyre erősödnek a kételyek, és nem tud szabadulni a gondolattól, hogy Elemér nem az ő gyermeke. Ezért is nevezi ifjabbnak - és soha nem fiamnak - gyermekét, aki, bár szülei révén látszólag a mozgalmas színházi élet részese, egészen külön világot teremt magának. Ő is híres akar lenni, fel akarja hívni magára a figyelmet, ezért veszélyes "játékba" kezd. Először gyermekes csínytevésekkel vonja magára apja figyelmét, később azonban már a múzeumban kiállított hamis gyémántokat akarja megszerezni, és ezért a tettéért nevelőintézetben köt ki. Itt ismét lop, majd szökést kísérel meg, végül életveszélyes tüdőgyulladással ágynak dől. Ez a végsőkig kiélezett helyzet arra kényszeríti az apát, hogy végre szembenézzen múltjával és azokkal a - fiában ellenszenvesnek tartott - tulajdonságaival is szembesüljön. melyekről addig soha nem adott magának számot. Az apa fia viselkedésében kamaszkori önmagára ismer, és ez a felismerés rádöbbenti a tényre, hogy Elemér csakis az ő gyermeke lehet. Lassan világossá válik számára. hogy amit a gyermekében gyűlölt, azt a fiú mind tőle örökölte, és ennek a "titoknak" a birtoklása olyan boldoggá teszi, hogy végre fiamnak szólítja Elemért. A történet végére, amikor mindkét Lovass vállalni meri önmagát és a másikat, végre elkezdődhet a fiú tényleges nevelése. Heltai kitűnő, lélekelemző aprólékossággal rajzolja meg az apa és fiú jellemét, ám a regény végső soron, inkább az idősebb Lovass személyiségfejlődésének rajzolata. Az pedig. hogy a történet végül nem fordul át drámába. Heltai életigenlő optimizmusának köszönhető.
(Legeza Ilona)
|