ANDRÁS László: A Laurentis-ügy
A regény detektívtörténetnek indul - de valójában több annál. J.
Szűcs, a kritikus, a kórházi ágyon fekve formálgatja egy krimi
sztoriját. Főhőse, Józsa, egy rejtélyes gyilkosság tettese és
körülményei után kutató rendkívül okos, talpraesett és leleményes
detektív - kritikusunk gondolatban megírt detektívregényeinek állandó
főszereplője. A többi szereplőt gyakran azonosítja saját ismerőseivel,
hozzátartozóival, a cselekmény bonyolításához is többször kölcsönzi
saját életének eseményeit. A kitalált történet gyakran fonódik össze a
valósággal, így az izgalmas, vérfagyasztó fordulatokban bővelkedő
krimi mellett a regény valódi főszereplőjét, J. Szűcsöt, az ő szánandó
emberségét, sokszor komikussá váló figuráját is megismerjük. A
történetet gyakran megszakítják a kritikus, néha humorizáló, másszor
tudálékos, szigorúan tudományoskodó belső-monológjai a hétköznak apró
eseményeiről, az irodalomról.
A mű szemlélete, stílusa könnyed, gunyoros, humorizáló - ötletes
jószándékokkal, nyelvi fordulatokkal tűzdelve. A könyv a
detektívregények kedvelőin kívül a szellemi kalandregényeket értékelő
és élvező értelmiség olvasmánya is.
(Legeza Ilona)
|