Nadine GORDIMER: July népe
A történet főszereplői egy fehér család, Bam Smales, jómódú
építészmérnök, felesége, Maureen és két kisgyerekük valamint néger
háziszolgájuk, July. Smalesék felvilágosult emberek, nem hívei az
apartheidnek, és már jó ideje sejtik a bajt, de nem akarják otthagyni
vagyonukat - és hazájukat, hiszen Dél-Afrika vitathatatlanul az ő
hazájuk is. Amikor pedig a felkelés kitör, és életük veszélybe kerül,
akkor már késő, a repülőgépeket is lelődözik, ezért egyetlen útja
marad a menekülésnek: July felajánlja, hogy hazaviszi őket a falujába.
Készpénzüket, gyerekeiket és némi legszükségesebbet a terepjáróba
csomagolva háromnapos út után érkeznek a parányi kis faluba, ahol
kapnak egy kunyhót - és ezután már July népe között kell élniük. Az
együttélés egyik fél számára sem könnyű, még a gyerekek illeszkednek
be legkönnyebben a dolgok idegen rendjébe, a felnőtteket demoralizálja
a félelem, a reménytelenség, a piszok, a megszokott civilizáció
hiánya, és a teljes elszigeteltség, kulturális idegenség. Köztük és
July közt lassan átalakul az úr-szolga viszony, szülőfalujában July az
úr, s ennek külsőleg szinte változatlan magatartása ellenére lassan
érvényt is szerez: megtanul vezetni és engedély, sőt szó nélkül
el-elviszi Bam kocsiját. A feszültségek folyamatosan nőnek, míg végül
a környéken rejtelmes helikopter jelenik meg, Maureen fejvesztetten
rohan feléje - ám végül nem tudjuk meg a végkifejletet, mert a regény
ezen a ponton befejeződik.
A könyv sokoldalúan érzékelteti az olvasóval Dél-Afrika robbanékony
helyzetét, de a majdani felszabadítás utáni problémákat is. Érdekes és
meggyőző a néger falucska helyszínrajza, zavaros és nem könnyen
érthető viszont a regény nagy részét átszövő pszichologizálás.
Izgalmas témája ellenére nem könnyű olvasmány.
(Legeza Ilona)
|