MÓRICZ Zsigmond: Barbárok; Hét krajcár
A Barbárok című novella művészi erejével világirodalmi szinten is számottevő
alkotás. Móricz egy tragikus, halállal végzőgő konfliktust dolgoz fel.
A mű három részre, mintegy három felvonásra tagolódik. Az első
felvonás "a veres juhász" és Bodri juhász kettős gyilkossággal végződő
összetűzése, a második Bodri juhász feleségének kutatása eltűnt férje
után, a harmadik veres juhász leleplezése a bíróság előtt.
Az elbeszélés a "rideg pásztorok" kemény, majdnem embertelen
világát mutatja be, hiszen például veres juhász és kísérője nyugodtan
és jóízűen megvacsoráznak áldozatuk friss sírgödre felett. Látszólag
igazságos tehát a vizsgálóbíró novellazáró megjegyzése: "Barbárok".
Ez az egyetlen szó azonban lényeges társadalmi mondanivalót rejt
magában: vádat emel egy olyan világ ellen, amely a szegénységet ebbe a
nyomorúságba süllyeszti, és amelynek hatalmon lévő osztálya ilyen
értetlenül áll szemben a szegényemberek világával.
Hét krajcárban
a mikszáthi idill helyett nyersen, naturalista módon mutatja be
Móricz a parasztság nyomorát. A mikszáthi derű az ő novelláiban a
nevetés elcsukló zokogásba fordul, a látszólag derűs történet tragikus
csattanóval végződik. A nevetésnek és a sírásnak, a komikumnak és a
tragikumnak ez a keveredése Móricz elbeszéléseit drámai feszültségűvé
teszi, mint a Hét krajcár című novelláját is.
(Legeza Ilona)
|