SIMONFFY András: Kompország katonái
A "történelmi kollázsregénynek" nevezett összeállítás Magyarország
egyik legdrámaibb esztendeit, 1944-45-öt idézi fel ismert és számos,
itt először közölt dokumentum, vallomás és higgadt hangvételű
összekötő kommentár segítségével. A könyv összességében sikeres
kísérlet a történelmi sorsfordulóval kialakított sablonok
félretolására, egy sokoldalú történelemszemlélet kialakítására. Pedig
a szerző - a szövegből kivehetőleg - nem ilyen nagy igénnyel kezdett
munkához. Nem akar mást, hogy édesapja segítségével, igaz történetek
elmondásával letéphesse apja szívéről "sorsának sárga csillagát".
Édesapja ugyanis - Simonffy-Tóth Ernő vezérkari százados, majd őrnagy
- 1944 októberétől áprilisáig mindig ott volt, ahol a magyar
történelmet csinálták, s maga is tevékenyen részt vett annak
alakításában, hogy aztán megtűrt személyként élhessen élete végéig. Az
író nem elégszik meg édesapja mégoly érdekes és a "fő" események
középpontjában lévő személyek sorsának elbeszélésével, újabb és újabb
tanúk, történelmi elemzések, eseménytörténetek segítségével
teljességre törekvő körképet rajzol a frontvonalon túli magyar
katonai ellenállás tevékenységéről, s közben számos ismert,
félremagyarázott vagy elhallgatott mozzanatra hívja fel a figyelmet.
Idéz fel nem használt naplókból, a résztvevőkkel folytatott
beszélgetésből, kéziratos forrásokból, levéltári anyagokból.
A kitűnő könyv számos dogmává merevült megállapítást és sok
korabeli szereplő megítélését megkérdőjelezi, s az irodalom újabb
kihívása a hivatalos történetírás lassabban őrlő malmainak.
(Legeza Ilona)
|