Zilahy Lajos: Két fogoly
A két háború közötti időszak magyar regényirodalmának egyik
legnépszerűbb szerzője ebben a művében az első világháborút és
a hadifogoly-életet festi meg széles, olvasmányos tablóban. Az
utolsó békeév zsúrozó-bálozó világában "végzetszerűen"
egymáshoz sodródó két fiatal ember, Takács Péter és Almády
Miett boldogtalanságáról, majd a háború szörnyűségein
felülkerekedő életigenléséről szól a történet.
Pár hónapos boldog házasság után kitör a háború, Péter a
frontra kerül, majd fogságba esik, és Miett hét évre egyedül
marad. Ő is fogoly lesz, csak neki nehezebb a dolga, neki saját
erejéből kell megépítenie önmaga körül a barakkot. Fiatalsága,
szerelemre termettsége azonban felülkerekedik, és a Golgonszky
Iván személyében jelentkező kísértés erősebbnek bizonyul a
hűségnél. Péterben a hosszú távollét kínjait a mardosó
féltékenység, a megőrüléstől való félelem és a nélkülözések
fokozzák, ugyanakkor a podcsuvasi hadifogolytábor leírásában az
író sajátos humorforrásra lel: a Nyavalyaszálloda (a barakk)
lakóinak mindennapi élete, Tobolszk és Kelet-Szibéria
bemutatása reális életképek egymás mellé sorakoztatása. A
fiatal pár összekerülésének leírása sem menetes a kor szokásos
romantikus színezetétől. A végkifejlet a férj hazatérése után a
körülményekhez képest megnyugtató: a két sokat szenvedett ifjú
ember külön-külön, de új életet kezd.
(Legeza Ilona)
|