Edgar Laurence DOCTOROW: Ragtime
Scott Fitzgerald "jazzkorszaknak" keresztelte el az amerikai életnek
az első világháborút követő korszakát. A kifejezés általánosan
elterjedt és korszakjellemzővé vált. Doctorow regénye logikus
zenetörténeti analógiával kapta a címet; tárgya az amerikai századelő,
a ragtime-stílus virágkora. A világsikerű regény sikeresen egyesíti
magában a Dos Passosra emlékeztető szimultanista módszereket a
konzervatív szerkesztéssel: hallatlanul szerteágazó, a teljesség
illúzióját keltő körképet egyetlen család élete köré rendezi.
A család a keleti part New Rochelle nevű kisvárosában él. Az apa
jómódú zászló- és tűzijátékkereskedő, részt vesz Peary északi sarki
expediciójában; az anya előbb csak fontos mellékszereplőket hoz a
cselekménybe, később, férje halála után férjhez megy a magát báró
Ashkenazynak nevező filmmágnáshoz, akit a cselekmény elején mint
koldusszegény zsidó bevándorlót ismerünk meg. Öccse pedig előbb abba
az Evelyn Nesbitbe, a kor híres "végzetes asszonyába" lesz szerelmes,
aki miatt Taw nevű milliomos férje agyonlőtte Stanford White-ot, a
neves építészt (a korszak legnagyobb botránya volt), majd a neves
anarchista-feminista Emma Goldmann bűvkörébe kerül. Amikor az
igazságtalanul megalázott Walker Coalhouse, a néger zongorista
megindítja a maga egyszemélyes "forradalmát", csatlakozik hozzá, végül
a mexikói forradalomban hal meg.
A regényben fontos szerepet kap még Houdini, a világhírű "szabaduló
bűvész", P. Morgan, Henry Ford, felvillannak koldusszegény bevándorlók
és milliomosok, anarchisták, sztrájkoló munkások; politika, divat,
szokások, erkölcsök kavarognak egy nagy változás küszöbén.
A mű tényregényt, mesét és szociográfiát ötvöző, igen olvasmányos
könyv.
(Legeza Ilona)
|