Rudyard KIPLING: Az elefántkölykök
Kipling állatmeséinek legtöbbje eredettörténet. Nogyan lett púpos a teve; Hogyan kapta az orrszarvú a bőrét; Hogyan szerezte a leopárd a foltjait, elefánt az orrmányát (Az elefántkölyök), kenguru az ugrani tudását (Kenguru apó története). Nem "bölcs" mesék ezek, állatbőrbe bújt emberi tulajdonságokról, és nem is varázsmesék, noha az egyik történetben (A pillangó, aki toppantott) Salamon király dzsinnekkel hordatja el és hozatja vissza egy pillangó toppantására egész palotáját. Mert a csodákban és csodálatos keletkezésekben is mindig érezzük a képtelenséget és a képtelenség humorát. A remek, képtelen, "angol" humor mellett igazi költészete is van ezeknek a meséknek. A macska, aki sohasem válik teljesen szelíddé, időről időre, különösen éjszaka "kiszökik a ringó-rengő rengetegbe vagy a nyirkos, vad fákra vagy a nyirkos, vad háztetőkre, s vad farkát csóválva járkál a maga vad csapásain" (A magányosan sétáló macska). A világhírű író állatmeséi - a hat éven felüli gyerekolvasóknak tartalmas kikapcsolódást kínál.
(Legeza Ilona)
|