JÓKAI Mór: Görögtűz
"A Görögtűz nem regény-, hanem cikluscím, amely alá Jókai mindenféle
igaz hívő népek történetéből merített elbeszéléseit rendezte... A
Görögtűz szövege csak a Nemzeti Kiadás (1897) keretében nyerte el mai
formáját" - írja az Utószóban Gángó Gábor. Két kisregényt fűz egybe a
kötet: mindkettő a 19. század első felében, Oroszországban játszódik.
Történelmi hátterük a cári birodalom és a kaukázusi, illetve szibériai
népek közötti háborúk. Ezek okára, eseményeire az író azonban csak
bevezetésként utal, főként fordulatos mesét, vadregényes tájakon zajló
kalandokat akar nyújtani.
Riumin a cári hadsereg ezredese volt, mielőtt álruhában nekivágott
a Kaukázus szorosainak, hogy a leigázatlan hegyi törzsek között
megkeresse a hegyvidék titkos aranybányáit. Csak így mentheti meg
magát és családját a száműzetésből: felségárulással vádolják. A
világtól elzárt udi tartományban nemcsak az aranytitkot, hanem az
"amazon királynő" szerelmét is megszerzi. Mikor aztán útrakel Izméné
nevű kísérőjével, a menekülőket a szerelmes uralkodóasszony vízárral
pusztítja el.
A második írás novellisztikus füzér: Sanyi fiai - cserkesz hercegek
- hallgatják feleségeik elbeszéléseit Irzambekről, a "kalmuk" nemzet
Szentpétervárra került trónörököséről. A házassági história, mely a
szibériai néptörzs teljes leigázásához vezet, a korabeli orosz
politika fortélyos eszközeit példázza. Jókainak ez a műve régen jelent
meg, minden bizonnyal sok olvasó fogja újra felfedezni.
(Legeza Ilona)
|