Arthur HAILEY: Bankemberek
Az amerikai "profi írók" élvonalába tartozó szerző a bankvilág
rejtelmeibe vezeti be az olvasót, aki - míg csak bele nem merül a
könyvbe - nehezen hinné, hogy ilyen száraz, merkantil témáról izgalmas
regény kerekedhet. A szerző nem sokat teketóriázik, már az első
oldalakon felvázolja az alapállást. Az öreg Rosselli, a Bank elnöke
néhány vezető állású tisztviselő előtt megdöbbentő bejelentést tesz:
halálos beteg, napjai meg vannak számlálva. Ezzel kezdetét veszi az
utódlásért folytatott harc. Mindkét jelöltnek megvan a maga tábora. A
választást nehezíti, hogy a két alelnök különböző programot hirdet. Az
egyik egy multinacionális mamutvállalatnál kíván befektetni tőkét, a
másik hajlik arra, hogy egy pár megkezdett lakótelepet
finanszírozzanak, ami ugyan hosszabb távon és csekélyebb mértékben, de
biztosabb haszonnal kecsegtet.
A másik szál nem annyira pénzügyi, inkább alvilági vonatkozású: a
bank belvárosi fiókjában (a "vezérhajóban") egy tolvaj garázdálkodását
fedezik fel. Itt a biztonsági ügyekért felelős alelnök, a hatalmas
termetű, rabiátus alkatú főtisztviselő lép akcióba.
A két szál persze többszörösen érintkezik, s szerelem,
megvesztegetés, zsarolás, emberkínzás, humanizmus és polgárjogi
mozgalom fűszerezi a fordulatos cselekményt, amelynek során Hailey
szinte észrevétlenül megismertet az amerikai nagybankok életével is.
Végig izgalmas, a maga műfajában jól megírt, szinte "letehetetlen"
könyv.
(Legeza Ilona)
|