GULÁCSY Irén: Jezabel
A bibliai utalású cím a sorsképletek szimbolikájának szintjén is
összekapcsolja a mostani művet közvetlen előzményével, a Nagy Lajos
király című regénnyel. Abban a címszereplőt megtámadó szörnyű
betegség, a lepra, a bibliai Jób szenvedéseit idézte, ebben az
özvegyen maradt anyakirályné gőgös, keserű, szenvedélyes
temperamentuma ugyancsak ószövetségi asszociációkat kelt, Jezabel
királynő tragikus végzetét sejteti.
1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá
a még gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet, az özvegy
anyakirályné régensként gyakorolja. Mária gyenge termetű, törékeny
lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erőteljesebb, szőke szépség,
akit a lengyelek királynőjükként várnak, követelnek. Az anyakirályné
büszke, hatalomvágyó és hatalmat gyakoroló asszony, ugyanakkor
szerelmes nő, aki gyengéd, ám hatalmas szenvedéllyel kapcsolódik Garay
nádorhoz. Lajos bölcs hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt női ág
örökölje, akkor még Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar
főurak tiltakoznak a szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor
önkényes döntései ugyanis sértik a hatalomból kizárt urakat. Erzsébet
- férje akaratával ellentétben - nem akarja Máriát Luxemburgi
Zsigmondhoz adni, utálja a németeket. Szívesen pártolja viszont az
Osztrák Vilmos Herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig
vőlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello
litván fejedelemhez kényszerítik, Mária Zsigmond felesége lesz. A
délvidék újra forrong. Erzsébet útra kél Máriával, hogy lecsillapítsa
a kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a
bibliai Jezabel sorsa...
Érdekes, jól megírt és a történelmi eseményekhez meglepően ragaszkodó
könyv.
(Legeza Ilona)
|