SUPKA Géza: 1848, 1849
Az ikerkönyv első kötete, az 1848 három fő részre tagolódik. A
Csend a vihar előtt című első részben a szerző bemutatja a forradalom
előtti Magyarország rétegeit (a nemesség, a polgárság, a nép, a
munkásság), a vezetőket (Széchenyi, Deák, Kossuth), a nemzetiségeket,
a Habsburg-dinasztia egyes alakjait, kitér a bécsi forradalomra és
hatására, végül ismerteti a Tizenkét pontot. A Tombol a viheder című
második részben a március 15-ig terjedő két hónap eseményeiről számol
be, különös részletességgel foglalkozva a különböző társadalmi
rétegeknek és a nemzetiségeknek a forradalomhoz való viszonyáról, a
"Ne bántsd a magyart!" című harmadik rész Petőfi választási bukásáról
szeptember közepéig, a szabadságharc megindulásáig tartó időszak
krónikája. (Viheder=vihar).
Az 1849 című munka jóval tökéletesebb az előzménynél, s ezt már az
alcím is jelzi: Ismeretlen adatok a magyar szabadságharc történetéhez.
A szerző rendelkezésére álló okiratanyag esetlegessége és hézagossága
folytán nem vállalkozott a szabadságharc alapvető tényeinek
kommentálására, inkább csupán néhány részletkérdés felderítésére vagy
eddigi megállapítások helyesbítésére helyezi a hangsúlyt. Elsősorban a
48-49-es radikalizmus eszmevilágát és hordozóinak alakját emeli ki a
homályból. Az Előszóban a pesti és a bécsi forradalmi tömeg haragjának
áldozatul esett két osztrák főtiszt, Lamberg és Latour viselt dolgait
tekinti át, majd a Zichy-ékszerekkel és Madarász László velük
kapcsolatos kálváriájával foglalkozik. A továbbiakban bemutatja a
Debrecenben született, Pestet lövető Hentzi Henriket, az "ellen-
forradalom hősét", és akik komolyan vették a forradalmat (Perczel Mór
és Bem József), Titánok harca címmel pedig Kossuth és Görgey
ellentéteit deríti fel.
Legeza Ilona
|