KI A LÁTÁSSÉRÜLT?
Akiknek
látásteljesítménye az ép látáshoz (100%) viszonyítva két szemmel és
korrigáltan is 0-33% közötti vagy a látótér jelentősen (10-20 fokban)
beszűkült. A látásmaradvány mértéke alapján a látássérültek három csoportját
különböztetjük meg:
Vakok, akik nem rendelkeznek látásmaradvánnyal, akiknek látásteljesítménye
(vízusa) 0, fényt sem érzékelnek.
Aliglátók, akik látásteljesítménye 0,01-0,1 között van (ép látás: 1)
Aliglátók (fényérzékenyek, ujjolvasók,), akiknek szemüveggel
korrigált látásélessége 0,1-ig terjed és a Csapody VII. olvasópróba
eredménytelen, valamint, akiknek a látásteljesítménye több 0,1-nél, de
látóterük 20%-nál szűkebb, szembetegségük súlyos fokú.
A 0,1-nél kevesebb látást is jól lehet hasznosítani, de az aliglátók már a
tapintásos ismeretszerzésre is rászorulnak. Annak megítélésére, hogy ez a
minimális látásmaradvány mihez elég és mihez kevés, a vízus ismerete nem
elegendő. A retina felbontóképességén kívül egyéb tényezők is befolyásolják a
látásteljesítményt.
Akik nagy tárgyak foltjait tudják csak érzékelni és lokalizálni, gyakorlatilag
vakoknak tekinthetők. Ez a csekély látásmaradvány a tájékozódás és a
közlekedés szempontjából ugyan felbecsülhetetlen érték, de
pedagógiai szempontból kevésbé hasznosítható. Számukra a tapintó (Braille)
olvasás és írás lehet a tanulás és a művelődés eszköze.
Gyengénlátók, akik látásteljesítménye 0,1-0,3 között van, akiknek szemüveggel
korrigált látásélessége 0,1-0,33 közötti, vagy több (0,4-0,5), de látóterük
20%-nál szűkebb, valamint, akiknek 0,1 alatt van a látásélességük, de optikai
segédeszközök segítségével a Csapody VII. olvasópróbának megfelelnek.
A gyengénlátók látásvesztesége nagyfokú, mégis látó típusú életmódot
folytatnak. Elsősorban képességeik kibontakoztatásában, az oktatásban és a
képzésben szorulnak segítségre.
(Li.)
|