 LÁTÁSSÉRÜLTEK KULTURÁLIS LEHETŐSÉGEI
A látó világ "képernyő orientált" világának számára nehezenelképzelhető, hogy miképp is kommunikálnak a vakok a számítógéppel. A hazai beszédtechnológiai fejlesztések eredményeként a magyar látássérültekmár többféle beszélőegység közül választhatnak. Jelenleg a legelterjedtebb a KFKI Beszéd- és Rehabilitációtechnológiai Laboratóriumában Vaspöri Teréz vakprogramozó és látó férje, dr. Arató András hardvermérnök által kifejlesztett Brailab beszélőeszköz család, melynek segítségével már ezerötszáz körüli vak felhasználó számára nyílt meg az informatika világa. E korszerű technikának köszönhetően végre megvalósult a vak ember évszázadosálma: önállóan dönthet abban, hogy mit és mikor olvas el. Nem kell más hozzá, csak egy elégséges erőforrásokkal rendelkező személyi számítógép, egy síkágyas lapszkenner, egy megbízhatóan működő optikai karakterfelismerő (OCR) program és egy olyan, a vakok számára kifejlesztett beszélő adapter, amely a képernyőn megjelenő illetve begépelt szöveget emberi beszéddel visszajelzi. A vakok saját szövetségükön belül már évtizedek óta létrehozták a maguk számára a hangszalagos tároláson alapuló ún. hangoskönyvtárat, ám ez nem képes és nem iskíván mindenféle kultúrigényt kielégíteni. E beszélőeszközök lehetővé tették, hogy a CD lemezeken megjelenő adattárakat is használhatják a vakok, ez például nagy segítség a jogászként dolgozó vak felhasználók számára. Egyáltalában az, hogy a PC gépeket, mint mindennapi munkaeszközöket használni tudják a beszélőeszközeikkel, nagymértékben megnövelte a látássérültek esélyeit arra, hogy magasabb képzettséget igénylő állásokat is betölthessenek . Az Internet megjelenése is új kihívásként jelentkezett, hiszen ezzel egy olyan új médium jött létre, melyen rengeteg, a vakok számára is hasznos információ található, a hálózat segítségével pedig valóban bekapcsolódhatnak a világméretű információs vérkeringésbe. A honlap szerkesztést is megtanuló látássérültek pedig még az önkifejezés eszközeként is használhatják a világhálót, s így nem csak kapnak a több iembertől, de lehetőségeikhez és képességeikhez mérten még hozzá is tudnak tenni valamit ahhoz az egyre növekvő szellemi kincshez, ami a hálózaton lassacskán felgyülemlik. A beszélőegységeknek illetve a képernyőolvasóknak köszönhetően a hagyományos Internetes szolgáltatásokat igénybe is tudják venni, napról-napra nő az E-mail címmel rendelkező látássérültek száma, a KFKI segítségének köszönhetően pedig már magyar nyelvű, nemzetközi levelezőlistája is van a vakoknak. A régebbi DOS alatt működő Telnet, FTP kliensprogramokat is jól tudják használni a vakok, többen folyamatosan figyelemmel kísérik a Magyar Elektronikus Könyvtár gyarapodását, az FTPMAIL, WEBMAIL szerverek segítségével dokumentumokat, könyveket töltenekle maguk és társaik számára. A szöveges információkhoz való hozzáférés tehát a rendelkezésünkre állóeszközökkel nagyjából megoldott, hiszen a magyar beszédszintetizátor háromféle (CWI, 852, MS-1250) karakterkészlettel írt anyagot képes felolvasni. Különösen nagy gond a magyar vakok számára a Windows-rendszerek térhódítása. AWindows és a karakteres képernyőt támogató beszélőeszközök közötti kapcsolat megoldott ugyan, ám ezek a screen reader programok 400-1100 $ közötti áron szerezhetők be. Egyelőre a Windows-t használó vakok nagy része a fenti programok demo változatait kénytelenek használni.
Ezért üdvözölte a hazai látássérült társadalom az esélyegyenlőségi törvény megjelenését, mely révén talán egyszer lehetővé válik, hogy a korszerű számítástechnikai eszközök, programok is felkerüljenek azon elismert segédeszközök listájára, melyekre egy vak embernek elengedhetetlenül szükségevan ahhoz, hogy a többieket legalább megközelítő eséllyel érvényesíthesse a képességeinek megfelelő munkához, a szabad információszerzéshez, a művelődéshezés, a minél magasabb minőségű mindennapi élethez való jogait.
(Li.)
|
A látássérültek számára a kultúra területei az akadályozottság mértéke szerint különböztethetők meg. A kultúra kizárólag vizualitásra hagyatkozó területei többnyire nem élvezhetők számukra, de feltétlenül értelmezhetőek. Kultúrtörténeti ismereteik, művészettörténet és társadalom összefüggéseiben teljesek lehetnek. A lényeg: avatott közvetítők előadásaikkal hozzáférhetővé tegyék mindezt. A képzőművészeten belül számos lehetőség adódik a látássérültek érdeklődésének kielégítésére tapintható tárlatok biztosításával, amelyeket az MVGYOSZ múzeumokkal együttműködve rendszeresen szervez. A színházművészet minden különösebb beavatkozás nélkül is nyújt a látássérültek számára élvezhető előadásokat. A zene élvezete és művelése a látássérültek esetében magától értetődik.