A GYENGÉNLÁTÓ GYERMEKEK ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉSE-OKTATÁSA
Gyengénlátó az a gyermek, akinek vízusa korrekcióval
(szemüveggel) 0.33-0.1 közötti, ennél kevesebb látásteljesítmény esetén
"hivatalosan" (az oktatási rendeletek értelmében) vak. A 0.1 alatti vízusú
gyermekek javarésze lát, látását - különösen, ha megtanulja - tudja is
használni. A tapasztalatok alapján a 0.1-0.02 (tehát mindössze 2 század!)
közötti vízusú aliglátó gyermekek egy része ugyanis képes arra, hogy a
síkírás-olvasás elsajátítása mellett a látó életmódot megtanulja - különösen
akkor, ha kicsiny korától fejlesztik a látását.
Érthető tehát, hogy a gyengénlátók oktatására hivatott
intézmények figyelme az utóbbi években egyre jobban kiterjedt az aliglátókra
is. Számuk gyarapodóban van, okát az orvostudomány gyors fejlődésében
kereshetjük.
Hazánkban a gyengénlátók nevelés-oktatását két intézmény látja
el, általában 280-300 gyermeket fogadnak. A két iskola tevékenysége túllép a
szokványos általános iskola keretein.
Nézzük meg, mit nyújt e két iskola a gyengénlátó, aliglátó
gyermekek, ifjak számára Debrecenben és Budapesten.
Elsősorban általános iskolai oktatást, általános iskolai
tananyaggal és bizonyítvánnyal, ami a folyamatos átjárhatóságon túl a
középiskolákba való teljes jogú jelentkezést is biztosítja. Fontos tudnunk,
hogy az iskolák közötti átjárhatóság elvileg feltételezi a befogadó többségi
iskola minden igényre kiterjedő speciális felszereltségét - ennek gyakorlata
azonban napjainkban még igen hiányos.
A gyengénlátók iskoláiban, ha szükséges, diákotthoni
elhelyezésre is lehetőség van. Mindez a családok számára anyagilag rendkívül
kedvező: a napi étkezési dij kedvezményes, a tanszeren és tisztaságszeren
kívül az iskoláztatás és a diákotthon teljesen ingyenes, beleértve a tanórákon
kívüli foglalkozásokat is. Az iskolákban speciális tantárgyakat is oktatnak:
gépírást, különleges testnevelést, Budapesten még uszoda is van. Egyes
tantárgyak óraszáma magasabb, mint az általános iskoláké (pl.: anyanyelv).
Kétféle idegen nyelvből lehet választani. A rajz-ábrázolás tananyaga sokkal
kimunkáltabb, bővebb, mint az általános iskolákban.
A gyengénlátó, aliglátó gyermekek sok sajátos gonddal küzdenek.
Ezek megoldásában, enyhítésében segítenek az egyénre szabott program alapján
szervezett habilitációs-rehabilitációs foglalkozások. Tartalmukat,
módszertanukat teljes egészében a gyengénlátók iskoláinak tanárai munkálták
ki, és írták meg. Speciális foglalkozásaink: a látásnevelés, a finommozgás
fejlesztése, a látás-mozgás koordináció fejlesztése, az olvasási készség
fejlesztése, aliglátóknak külön tematikával, az aliglátók tájékozódásra
nevelése (hosszú fehér bot használata) és a progrediáló szembetegségük miatt a
Braille írás-olvasást később megtanulni kényszerülők órái.
Az intézmények módszertani munkáját segítik a jó szemléltető
eszközök, oktatási segédanyagok, amelyek nagy részét a lelkes gyógypedagógusok
készítik a gyengénlátók, aliglátók egyéni szükségletei szerint. Ebben a
munkában nélkülözhetetlen a nagyító-fénymásológép, amellyel a tankönyvek,
munkafüzetek stb., a gyermek egyéni látóképességéhez igazodva készíthetők el.
Így nehézség nélkül használhatók a látó gyermekek tankönyvei, amelyek
kiválasztása persze nagy szakértelmet és gondosságot feltételez.
A jól felszerelt szertárak, a speciális berendezésű, bútorzatú
és megvilágítású tantermek mind a gyengénlátó gyermek érdekeit szolgálják. A
különleges, csak a gyengénlátók oktatásában használt bútorok és eszközök közül
felsorolunk néhányat:
- dönthető lapú egyéni asztal, változtatható dőlésszöggel,
- szükség szerint egyéni megvilágítás,
- különleges szemüvegek (távcsőszemüveg, speciális bifokális szemüvegek
stb.),
- nagyítók (kézi nagyítók, szemüvegre vagy fejre szerelhető nagyítók,
megvilágítási lehetőséggel, állványos nagyítók stb.)
- kézikamerás egyéni olvasókészülékek,
- íráshoz, olvasáshoz, rajzoláshoz és apró tárgyak megnézéséhez
alkalmazható tárgylapos olvasótelevíziók.
Az olvasógépek igen nagy értékű készülékek: áruk félmillió
forint. A budapesti iskolában jelenleg 17 aliglátó gyermek részére biztosítják
az egyéni használatot.
A sok speciális eszköz felsorolása szinte lehetetlen. Fontos
azonban, hogy megemlítsük: mindezeket teljesen ingyen használják a tanulók.
Arra is van lehetőség, hogy a két iskola szemorvosának javaslatára az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár a szükséglet szerinti számban vállalja a
szemüvegek árát, és egyéni indoklás alapján még a nagyítók árát is. A Magyar
Optikusok Ipartestületével megközelítőleg hat éve van kapcsolatunk, 1998-tól
már mindkét intézményt támogatják. Az optikusok felajánlásainak köszönhetően
sok gyermek jut jóminőségű szemüvegkerethez ingyenesen.
Mindebből világosan látható, hogy az intézmények vezetői és
szakemberei keresik az utat, lehetőségeket a jó segédeszközök beszerzésére, a
rászoruló gyermekek támogatására. Mindezzel felhívják az önkormányzatok, a
szakmai szervezetek, sokszor a magánemberek figyelmét a látássérült
fiatalokra.
A gyógypedagógusok önfeláldozásáról és gyermekszeretetéről tanúskodik,
hogy kezdeményezésükre mindkét intézményben létrejött a tanulók segítését
is célzó alapítvány: Gyengénlátó Gyermekekért Alapítvány (Debrecen) és a
Kovács Csongor Alapítvány a Gyengénlátó Gyermekekért (Budapest). Kovács
Csongor gyógypedagógus-pszichológus a budapesti iskolát vezette 10 éven át,
főiskolai tanárként a tiflopedagógusok java részét is tanította. Kovács
Csongor 51-éves koráig szolgálta a látássérültek ügyét.
A gyengénlátó, aliglátó gyermekek a többségi óvodákba járnak,
nem is szabad külön óvodát nyitni számukra. A jól szervezett utazótanári
szolgálat az óvodákkal is tartja a kapcsolatot és bemutató foglalkozásokkal,
konzultációkkal segítik az óvodapedagógusok munkáját.
Meg kell oldani az óvodások és az integrált iskolások optikai
segédeszközzel való ingyenes ellátását, a rendszeres, szakszerű szemészeti
vizsgálattól az eszközbeszerzésig. Segíteni kell a gyengénlátó, aliglátó
középiskolásoknak, főiskolásoknak, egyetemistáknak abban, hogy érdekeiket
tudják képviselni, és legyenek képesek felkutatni a számukra szükséges
segédeszközökhöz jutás útjait.
Az utóbbi évtized tapasztalata azt mutatja, hogy az iskolák a
gyengénlátó gyermekek érdekében rendszeresen fordulnak a Magyar Vakok és
Gyengénlátók Országos Szövetségéhez és a kérések nyomán nem marad el a
segítség. Egyúttal bízunk abban, hogy a gyengénlátók, aliglátók jogai a nemrég
megjelent esélyegyenlőségi törvény várható végrehajtási utasításaiban és ezt
követően a mindennapi életben is megjelennek.
|