 FOGYATÁKKAL ÉLŐ TANULÓ A FELSŐOKTATÁSBAN
Kivonatosan ismertetjük:
2005. évi CXXXIX. törvény
A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE 39. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. (7) A Kormány előnyben részesítési követelményt állapíthat meg. c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosíható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Indokolás: Abból következően, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésből senki nem zárható ki és képességei alapján mindenki számára hozzáférhető a felsőoktatás, a törvényben felhatalmazást kap a Kormány az előnyben részesítés követelményeinek meghatározására a hátrányos helyzetű hallgatók, a gyermekük gondozása céljából szabadságon lévők, illetve támogatásban részesülők, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók csoportjainak tekintetében azzal, hogy az előnyben részesítés nem vezethet a végzettségi szint és szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. 44. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásához e törvény felhatalmazása alapján vizsgán való részvételt ír elő, fogyatékossággal élő jelentkező esetén a középiskolai tanulmányok során nyújtott mentesítést, a vizsgázás sajátos formáját biztosítani kell. Megilleti ez a jog azt is, akinek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak ilyen lehetőségeket, de igazolja, hogy fogyatékossággal élő. (3) A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét a Kormány határozza meg. Indokolás: A törvény arra tekintettel, hogy a felvétel előfeltételeként nem kizárt vizsga megkövetelése, előírja, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő jelentkező esetén a felsőoktatási intézmény biztosítja mindazon kedvezményeket, amelyekről a közoktatásról szóló törvény rendelkezik. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanuló részére az állami vizsgákon biztosítani kell az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a tanulmányok során az értékelés és minősítés alóli mentesítést, illetve a tanuló az érintett tantárgyak helyett másik tantárgyat választhat az érettségi vizsgán. További követelmény, hogy az érettségi vizsgán biztosítani kell részükre a hosszabb felkészülési időt, írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, például a számítógép használatát, szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló helyett a szóbeli beszámolót, szóbeli beszámoló helyett pedig az írásbeli beszámolót kell biztosítani az érintett részére. A HALLGATÓ EGYÉNI JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 46. § (1) A hallgató joga, hogy szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait. (3) A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy f) állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. Indokolás: A hallgatói jogok között megjelenik a fogyatékossággal élők megkülönböztetett ellátásban való részesülésének joga. A felsőoktatásban is általánossá kell válnia, hogy a fogyatékosság miatt hátrányosabb helyzetben lévő hallgató részére meg kell adni azt a segítséget, amely kiegyenlíti a helyzetéből adódó hátrányokat. AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉS 55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogtási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A hallgatók teljesítményének értékelése 57. § (3) A felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztatót. 61. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló, szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket a Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét. Indokolás: Az egyenlő bánásmód követelménye mellett a felsőoktatásban érvényesülnie kell az esélyegyenlőség biztosítása követelményének. Fontos alapelv, hogy a fogyatékossággal élő halgatók részére a felsőoktatási intézmény segítséget nyújtson. E segítségnyújtásnak számos formája lehet, mivel a segítségnyújtásnak minden esetben igazodnia kell az érintett hallgató igényeihez, illetve az adott képzésben folytatott tanulmányokhoz. AZ OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 95. § (5) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy b) oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 147. § E törvény alkalmazásában: 8. fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia),
79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet Előnyben részesítési követelmények [az Ftv. 39. §-ának (7) bekezdéséhez] 18. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára - kérelmére - a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve - figyelemmel a felsőoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésére - azok teljesítésétől eltekinthet. (4) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (7) A (4) bekezdésben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje [az Ftv. 44. §-ának (3) bekezdéséhez] 19. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság; b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg bb) látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa, a hallgató vizsgálata alapján, 30 napon belül jogosult. (3) Amennyiben a hallgató nem fogadja el a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv megállapítását, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a bb) pont tekintetében igazságügyi szakértőtől. A kérelmeket közvetlenül e szervhez kell írásban benyújtani, mellékelve a b) pont szerinti szerv által kiadott szakvéleményt. A kérelemről - a hallgató ismételt szakértői vizsgálata alapján - 60 napon belül kell dönteni, a döntés után további felülvizsgálatra nincs lehetőség. (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak - az intézmény által hitelesített - másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek [az Ftv. 61. §-ának (2) bekezdéséhez] 20. § (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel - a 19. § (1) bekezdése szerinti - szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését. (2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint: a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit, b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor, c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató - a fogyatékossága típusa és mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. Az intézményi tájékoztató összeállításának alapelvei [az Ftv. 57. §-ának (3) bekezdéséhez] 22. § (1) A felsőoktatási intézményeknek a felsőoktatási törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti tájékoztató kiadványt (a továbbiakban: tanulmányi tájékoztató) magyar nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetén a nemzetiségi vagy etnikai kisebbség nyelvén és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. A tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé kell tenni a hallgatóknak. (2) A tanulmányi tájékoztató intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle d) a fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor nevét és elérhetőségét;
237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet
Előnyben részesítés 21. § (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 4 többletpontra jogosult. (3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 8 többletpontra jogosult. Fogyatékossággal élőkre vonatkozó rendelkezések 30. § (1) A felvételi eljárás lebonyolítása során az OFIK és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit. (2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették. (3) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések. (4) Az (1)-(3) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki da) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy db) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; (2) E rendelet alkalmazásában rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy. Az állami költségvetés, valamint a képzési hozzájárulás terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei
e) az intézményi működési költségek finanszírozására ea) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére, 10. § (5) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a felsőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj 16. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján - az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint - egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult.
A hallgató szociális helyzete 21. § (1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére. (3) A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg. Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje 29. § (7) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, aknek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - meghaladja az adott szak képzési idejét. Figyelem: Ez a rendelet 2007. augusztus 1-étől hatályos.
Összeállította:
Dr. Nagy Sándor
|