FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JOGAIRÓL
A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai,
akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős
nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek
hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a
társadalom szemléletmódjának alakítása érd kében az Országgyűlés -
összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert
szabályaival - a következő törvényt alkotja:
A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 16-i ülésnapján fogadta el.
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1.§ E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési
eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó
komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos
személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben
való aktív részvételének biztosítása.
Alapelvek
2.§ (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell
tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, a
mely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan
körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek
teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek.
(2)
A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatarts, tevékenység során, úgy
kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze,
illetőleg annak következményeit enyhítse.
(3) A tervezési, döntési
folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos
szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek
a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások
alkalmazása esetén élhetnek.
(4)
A fogyatékos személyeket érintő döntések során, tekintettel kell lenni
arra, hogy a fogyatékos sz emélyek a társadalom és a helyi közösség
egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek
lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.
(5)
Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok
érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló
intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel
összhangban.
3.§
A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető
jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy
minden lehetséges módon előnyben részesüljenek.
Értelmező rendelkezések
4.§
E törvény alkalmazásában a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi -
így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős
mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg
a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt
jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során;
b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési,
átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat,
amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten
tartása a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló
életvitelének elősegítése;
c)
segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége
részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló
eszköz;
d) támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a
mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által
megvalósuló - szolgáltatás;
e)
lakóotthon: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget
befogadó lakhatási forma.
II. Fejezet A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK
Környezet
5.§ (1) A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá
érzékelhető és biztonságos épített környezetre.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és
az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre.
Kommunikáció
6.§ (1) A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani
kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz
az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a
részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. (2) Hozzáférhető az
információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja
számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. 7.§ A kommunikációban
jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor
lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás felvételeit.
Közlekedés
8.§ A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek,
utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket
is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos
igénybevételre.
9.§ A közlekedésben jelentősen akadályozott fogyatékos
személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást
végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani.
10.§ Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos
személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és
alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.
Támogató szolgálat, segédeszköz
11.§ A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által
indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét,
továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető
segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön
jogszabály határozza meg.
III. Fejezet AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI
Egészségügy
12.§ (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az 1997. évi
CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó
szükségleteire.
(2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával
összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez
szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos
személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét
biztosítani kell.
(3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra,
hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését,
továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát.
Oktatás, képzés
13.§ (1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és
életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben,
iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt a
közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.
(2) Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és
rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a
fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a
fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel,
tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban -
vesz részt.
14.§ A fogyatékos személy óvodai
nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő
választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján.
15.§ (1) A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában
védett foglalkoztatásra jogosult.
(2) A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a
munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a
munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással
kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás
igényelhető.
16.§ Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás
keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek
működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A
védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.
Lakóhely
17.§ A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes
körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási
forma megválasztásához.
Kultúra, sport
18.§ (1) A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési,
kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. (2)
A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez -
a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell
tenni. (3) A fogyatékos szabadidő- és tömegsportját a Wesselényi Miklós
Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Közalapítvány, verseny- és élsportját a
Gerevich-Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatja.
IV. Fejezet A REHABILITÁCIÓ A rehabilitációhoz
való jog
19.§ A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog
érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják.
20.§ A Kormány a 21.§-ban megjelölt állami feladat ellátására
közalapítványt hoz létre. A közalapítványnak törvény vagy kormányrendelet
további feladatokat állapíthat meg.
A rehabilitációs szolgáltatás, ellátás
21.§ A közalapítvány a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása
érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: a) a fogyatékos személy
meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek
kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a
rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és
lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását,
továbbfejlesztését; b) a rehabilitációs programban megjelölt
szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése; c) a
rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való
együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése; d)
a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak
kidolgozása; e) a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának
kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása; f) a
rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján
szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása; g) a szolgáltatást nyújtó
szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal
kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek,
családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.
V. Fejezet A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS
22.§ A 18. életévét betöltött súlyos fogyatékos személy a fogyatékossága
folytán keletkező többletköltségeinek részbeni fedezésére fogyatékossági
támogatásra jogosult a külön törvényben meghatározottak szerint.
23.§ A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
VI. Fejezet ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI TANÁCS
24.§ (1) A Kormány fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását az
Országos Fogyatékosügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. (2) A
Tanács a) a fogyatékos személyekkel összefüggő döntések meghozatalában
kezdeményező, javaslattevő, véleményező és koordináló, b) a döntések
végrehajtásának folyamatában elemző- és értékelő tevékenységet végez.
(3) A Tanács a) véleményezi a fogyatékos személyeket érintő
jogszabályok tervezeteit; b) javaslatot tesz a fogyatékos személyeket
érintő döntésekre, programokra, jogi szabályozásra; c) részt vesz a
fogyatékos személyek ügyeit érintő tevékenységek koordinálásában; d)
rendszeresen tájékoztatja a Kormányt a fogyatékos személyek élethelyzetének
alakulásáról. (4) A Tanács kidolgozza az Országos Fogyatékosügyi
Programot, és figyelemmel kíséri végrehajtását. 25.§ (1) A Tanács
tagjai: a) a Belügyminisztérium, a Szociális és Családügyi
Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, a
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium
és a Pénzügyminisztérium képviselője; b) a mozgássérültek, a siketek, a
vakok, az értelmi fogyatékosok országos érdekképviseleti szervezetei által
delegált négy fő; c) a védett munkahelyek szervezetei által delegált
két fő; d) az önkormányzatok országos érdekképviseleteit tömörítő
szövetség által delegált egy fő; e) a fogyatékosok érdekében működő
nonprofit szervezetek által delegált három fő.
A 25.§ (1) bekezdésének a) pontja az 1998. évi LXXXVI. törvény 32.§ (1)
bekezdésével megállapított szöveg. A 25.§ (1) bekezdésének e) pontja az
1998. évi LXXXVI. törvény 32.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
(2) A Tanács elnöke a szociális és családügyi miniszter.
A 25.§ (2) bekezdése az 1998. évi LXXXVI. törvény 32.§ (3) bekezdésével
módosított szöveg.
(3) A Tanács üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja.
(4) A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.
(5) A Tanács működésének költségeit a központi költségvetés Szociális
és Családügyi Minisztérium fejezet költségvetésében kell biztosítani.
A 25.§ (5) bekezdése az 1998. évi LXXXVI. törvény 32.§ (4) bekezdésével
módosított szöveg.
VII. Fejezet ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM
26.§ (1) Az Országgyűlés a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének
megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Fogyatékosügyi
Programot (a továbbiakban:
Program) határoz meg. A Programban foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási,
oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az
egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés
meghozatala során érvényre kell juttatni. (2) A Program előkészítéséről és
annak Országgyűlési határozat tervezet formájában az Országgyűlés elé történő
terjesztéséről - a szociális és családügyi miniszter útján - a Kormány
gondoskodik.
A 26.§ (2) bekezdése az 1998. évi LXXXVI. törvény 32.§ (3) bekezdésével
módosított szöveg.
(3) A Program az alábbiakat tartalmazza: a) a fogyatékossággal élő
népesség társadalmi helyzetének bemutatását; b) a rehabilitációval
kapcsolatos célok meghatározását; c) a fogyatékos személyeket érintő
társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges
tennivalókat; d) a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének
javításához szükséges feltételrendszer meghatározását; e) a fogyatékos
személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő
terveket; f) a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag
elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek (tömegközlekedési
eszközök, utasforgalmi létesítmények), a szállítás, az épített környezet
átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás
célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását; g) a
kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket,
valamint a szükséges pénzügyi forrásokat. (4) A Programot az
Országgyűlés fogadja el. Végrehajtásáról a Kormány évente jelentést tesz az
Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a határozatot legalább négyévente
felülvizsgálja.
VIII. Fejezet A FOGYATÉKOSOKAT MEGILLETŐ JOGOK VÉDELME,
TOVÁBBÁ A TÖRVÉNYBŐL FAKADÓ FELADATOK KÖTELEZETTJE
27.§ Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér,
megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme esetén
irányadók.
Záró rendelkezések
28.§ Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a
fogyatékossági támogatásról szóló törvényi rendelkezéseket 1999. szeptember
30-ig kell megalkotni. 29.§ (1) A kihirdetéskor már működő közlekedési
rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek
- beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket - fokozatosan, de
legkésőbb 2010. január 1-jéig kell a 8.§-ban foglalt feltételeknek
megfelelniük. (2) A törvény 9.§-ában szabályozott közlekedési
szállítást végző hálózat kiépítéséről fokozatosan, de legkésőbb 2010.
január 1-jéig gondoskodni kell. (3) A fogyatékos személy a 13.§-ban
szabályozott speciális oktatásának tárgyi, személyi feltételeit
fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig kell megteremteni. (4) A
fogyatékos személy speciális munkahelyen történő foglalkoztatásának 16.§
szerinti feltételeit fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig kell
megteremteni. (5) A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást
nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig át kell
alakítani oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes
fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban
történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára
humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani. (6) A
törvény kihirdetésekor már meglévő középületek akadálymentessé tételét
fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig el kell végezni. (7) Az
Országos Fogyatékosügyi Tanács e törvény hatálybalépésétől számított három
hónapon belül jön létre. (8) A Kormány a Programot legkésőbb 1999.
április 30-ig benyújtja az Országgyűlésnek. 30.§ (1) Felhatalmazást kap
a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) a fogyatékosság
megállapításának részletes szabályait; b) a fogyatékossági támogatás
megállapításának, folyósításának szabályait; c) a speciális munkahely
működésének, finanszírozásának szabályait. (2) Felhatalmazást kap a
szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
támogató szolgálatok létrehozásának és működésének szakmai szabályait.
A 30.§ (2) bekezdése az 1998. évi LXXXVI. törvény 32.§ (3) bekezdésével
módosított szöveg.
|