AZ MVGYOSZ ALAPSZABÁLYA
1. §. Általános
rendelkezések
(1.) A
szövetség társadalmi szervezet.
Neve: Magyar Vakok és
Gyengénlátók Országos Szövetsége. (Hungarian Federation of the
Blind and Partially Sighted)
Székhelye: 1146. Budapest, Hermina u.
47.
(2.) A
szövetség pecsétje: kör alakú szélfelirattal „Magyar Vakok és
Gyengénlátók Országos Szövetsége”, középen a Magyar
Köztársaság címere, alatta: „Budapest”.
(3.) A
szövetség jogi személy, kiemelkedően közhasznú
szervezet.
(4.) A
szövetség működése pártpolitikától független.
Pártpolitikától függetlenség: a szövetség közvetlen politikai
tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői,
megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem
állít.
(5.) A
szövetség gazdasági működésére az Alapszabályban foglaltakon
túl, a közhasznú társadalmi szervezetekre vonatkozó
jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(6.) A
szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,
elért gazdasági eredményeit teljes egészében közhasznú
céljaira fordítja.
2.§. A szövetség célja és
feladatai
(1.) A
szövetség célja az Alkotmányban, a Munka Törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. törvényben, valamint a Közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, a Tankönyvpiac rendjéről
szóló 2001. évi XXXVII. törvényben, a Szakképzésről szóló
1993. évi LXXVI. törvényben, Az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvényben, és a Fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvényben meghatározott jogok vakok és gyengénlátók körében
történő megvalósulásának elősegítése, a szövetség tagjainak
társadalmi összefogása, érdekvédelmük ellátása, habilitációjuk
és rehabilitációjuk elősegítése. E célok megvalósítása
érdekében – figyelemmel a közhasznú szervezetekről szóló 1997.
évi CLVI. törvényre – a szövetség feladatai (2-24) bekezdés,
közfeladatai (25.) bekezdés és közhasznú tevékenységei (26.)
bekezdés a következők:
(2.) Mind
elméleti, mind gyakorlati szinten folyamatosan kutatja azokat
a lehetőségeket, feltételeket és eszközöket, amelyek a vak és
gyengénlátó emberek számára a vakságból eredő hátrányok
leküzdését, a társadalomba való minél teljesebb
integrálódásukat szolgálja.
(3.)
Véleményt nyilvánít, előterjesztést tesz vakügyi kérdésekben
az állami és társadalmi szerveknél, közreműködik a tagságot
érintő rendelkezések kidolgozásában,
végrehajtásában.
(4.)
Együttműködik az állami és társadalmi, kiemelten a
szociálpolitikai, egészségügyi, oktatási, munkaügyi
szervekkel, a különböző felekezetek karitatív szolgálataival,
a többi fogyatékossági szervezettel, a vakokról és
gyengénlátókról gondoskodó intézetekkel és célvállalatokkal,
minden segítőkész intézménnyel és személlyel. Olyan
koordinációs tevékenységet fejt ki, amely biztosítja a
rendelkezésre álló állami és társadalmi erők szervezett
felhasználását.
(5.)
Kapcsolatot tart fenn külföldi társszövetségekkel és
nemzetközi vakügyi szervezetekkel. Kötelessége a szerzett
tapasztalatok közzététele és a hazai körülményeknek megfelelő,
minél teljesebb körű alkalmazása. Tagja a Vakok
Világszövetségének (WBU) és ezen belül a Vakok Európai
Szövetségének (EBU).
(6.)
Támogatja a vakság megelőzésére irányuló
tevékenységet.
(7.)
Figyelemmel kíséri a vak és gyengénlátó gyermekek helyzetét,
és szorgalmazza a tanköteles korúak megfelelő helyen történő
beiskolázását.
(8.)
Elősegíti a felnőtt korban megvakult személyek Braille
írás—olvasás oktatását. Az új élethelyzethez szükséges
készségek elsajátítása érdekében rehabilitációs tanfolyamokat
szervez.
(9.)
Segíti a tagok továbbtanulását. A szakképzésről szóló 1993.
évi LXXVI. törvény alapján állami oktatási rendszerben
szervezi a gyógymasszőrképzést.
(10.)
Arra törekszik, hogy munkát vállaló illetőleg munkára váró
tagjai képességüknek és végzettségüknek megfelelő munkakörben
dolgozhassanak.
(11.)
Keresi az új munkalehetőségeket és foglalkoztatási
területeket, a megszerezhető szakmákat pedig igyekszik
megőrizni szakmai tanfolyamok szervezésével.
(12.)
Lebonyolítja a vakügyi segédeszközök forgalmazását. Támogatja
új segédeszközök kutatását, fejlesztését és beszerzését,
intézi a külföldről vásárolt segédeszközök vámmentességének
engedélyezését. Az életvitelt megkönnyítő segédeszközök
árainak minél kedvezőbb kialakítására törekszik.
(13.)
Figyelemmel kíséri a látássérülteket érintő jogszabályi
környezet alakulását. A rászorulók szociális gondjainak
megoldása érdekében (pl. intézeti elhelyezés, szociális
segélyezés, stb.) közbenjár az illetékes
hatóságoknál.
(14.) A
szövetség önállóan, vagy más szervekkel együttműködve
intézményeket működtet (pl. Vakvezető Kutyakiképző
Iskola).
(15.) A
látássérültek tájékoztatása és kulturális igényeinek
kielégítése céljából:
a./
Braille-nyomdát és hangstúdiót üzemeltet,
b./
Braille,- hangos-és elektronikus könyvtárat tart
fenn,
c./
kiadja a " Vakok Világa " című folyóiratot, a szövetség
hivatalos lapját, melyben rendszeresen közzéteszi
tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait,
valamint közhasznúsági jelentését. A szövetség más rendszeres
kiadványokat is megjelentet,
d./
irodalmi és tájékoztató műveket, tananyagot és szakirodalmat
jelentet meg a látássérültek által használt adathordozókon,
e./
tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális
rendezvényeket szervez.
(16.) A
tömeg- és versenysport fejlesztése érdekében a látássérültek -
különösen az ifjúság körében - propagandát fejt ki, elősegíti
új sportágak bevezetését.
(17.) A
látássérültek biztonságos és akadálymentes közlekedése
érdekében együttműködik az illetékes állami és társadalmi
szervekkel.
(18.)
Törekszik a látássérültek minél szélesebb körű és színvonalas
üdültetésére.
(19.)
Tanulmányokat, tájékoztatókat ad ki a látássérülteknek
nyújtható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat szervez
a vakok és gyengénlátók életéről, munkakörülményeiről és
társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ily módon is
elmélyítse a kölcsönös megértést a látó társadalommal. A
vakügyi propaganda érdekében igénybe veszi a
tömegkommunikációs eszközöket.
(20.) A
tagegyesületek előterjesztése alapján, erkölcsi elismerésként
Braille emlékérmet adományoz azoknak, akik kiemelkedő
munkásságot fejtenek ki a látássérültek érdekében.
(21.) -
(23.) Hatályon kívül
(24.) A
célszerinti tevékenységeinek megvalósítása érdekében
rendezvényeket szervez és a rendezvények résztvevőit
esetenként természetbeni juttatásban részesíti.
(25.) A
szövetség közhasznú tevékenysége során a következő
közfeladatokat látja el:
a./
Braille-, digitális-, és hangos tankönyvek előállítása a
Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törv.
alapján,
b./
Braille-, digitális-, és hangos könyvtár működtetése a
Muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
alapján,
c./ a
látássérültek foglalkoztatásának elősegítése a Foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV. törvény alapján,
d./
tanfolyamok szervezése a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI.
törvény alapján,
e./
gyógymasszőr képzés a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI.
törvény alapján,
(26.) A
szövetség a közhasznú tevékenysége során – a társadalom és az
egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló – következő cél
szerinti tevékenységeket folytatja, és nem zárja ki, hogy
tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú
szolgáltatásaiból:
a./
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi
rehabilitációs tevékenység,
b./
szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak
gondozása,
c./
tudományos tevékenység, kutatás,
d./
nevelés és oktatás, képességfejlesztés,
ismeretterjesztés,
e./
kulturális tevékenység,
f./
kulturális örökség megóvása,
g./
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének
elősegítése
h./
emberi és állampolgári jogok védelme,
i./
sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony
keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység
kivételével,
j./
fogyasztóvédelem,
k./
rehabilitációs foglalkoztatás,
l./
munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének,
foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a
munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó
szolgáltatásokat,
m./
euroatlanti integráció elősegítése,
n./
közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú
szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.
3.§. A szövetség
tagjai
(1.) A
szövetségnek természetes és jogi személy tagjai
lehetnek.
(2.)
Természetes személy (a továbbiakban: egyéni tag)
lehet:
- minden Magyarországon
élő 14. életévét betöltött, vak és gyengénlátó magyar
állampolgár,
-
az állandó tartózkodásra jogosító személyigazolvánnyal
rendelkező bevándorolt, valamint
-a magyar
hatóságok által menekültként elismert személy,
akinek
látáscsökkenése a Maschke- táblázat szerint a 67 %-ot eléri
vagy meghaladja, de a 95%-ot nem éri el gyengénlátó, az pedig,
akinek látáscsökkenése a 95%-ot eléri vagy azon felül van,
vaknak minősül
és nem
tagja egyik tagegyesületnek sem.
(4.) Jogi
személy tag lehet (a továbbiakban: tagegyesület):
az a
Magyarországon kizárólag a látássérültek érdekében működő
önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület, amelyet ezen
alapszabály elfogadását követően az országos küldöttközgyűlés
a szövetség tagjai sorába felvesz.
4. §. Az egyéni tagok
felvétele
(1.) Az
egyéni tagok felvétele önkéntes jelentkezés alapján történik.
A felvételi kérelmet írásban, vagy szóban a szövetség országos
központjában (Budapest, XIV. ker. Hermina út 47.) személyesen
kell előterjeszteni.
(2.) A
tagfelvételi kérelemhez – szóbeli kérelem esetén is – az
alábbi igazolások, illetve dokumentumok valamelyikét kell
csatolni.
•a vakok
személyi járadékát megállapító önkormányzati határozatot,
vagy
•a
látássérültségre alapított fogyatékossági támogatást
megállapító, a megyei Területi Államháztartási Hivatal által
hozott határozatot és az Orvosi Bizottság szakvéleményét,
vagy
•a
látáscsökkenés mértékét megállapító, intézményi és egyéni
bélyegzővel ellátott, harminc napnál nem régebbi keletű
szem-szakorvosi igazolást.
(3.) A
felvétel nem tagadható meg, ha a tagfelvételre jelentkező a
3.§ (2) bekezdése, valamint e § (1)-(2) bekezdésében foglalt
feltételeknek megfelel. A tagfelvételre jelentkező az
elutasító határozat ellen írásban fellebbezéssel élhet az
írásbeli közlés kézhezvételének napjától számított 15 napon
belül az egyéni tagok képviselőjéhez.
5.§. A tagok jogai és
kötelességei
(1.) Az
egyéni tagok jogai:
a.) részt
vehetnek a szövetség életében,
b.)
javaslattal, indítvánnyal, bírálattal, vagy panasszal
fordulhatnak a szövetség bármely szervéhez,
c.)
tagjai lehetnek a szövetség bármely testületének,
d.)
igénybe vehetik a szövetség által nyújtott kedvezményeket,
szociális és kulturális szolgáltatásokat, részt vehetnek a
szövetség rendezvényein, előadásain, tanfolyamain,
e.)
minden küldött választó, de tisztségre csak nagykorú (18.
életévét betöltött) küldött választható az Alapszabályban a
tisztségre vonatkozóan rögzített feltételek
szerint.
(2.) A
szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott
szolgáltatásait - külön díjazás mellett - a tagsági viszonnyal
nem rendelkezők is igénybe vehetik.
(3.) A
szövetség pályázatot írhat ki az általa nyújtott
szolgáltatások igénybevételére.
(4.) Az
egyéni tagok kötelességei:
a.)
tevékenységükkel, életmódjukkal mozdítsák elő a szövetség
célkitűzéseinek megvalósítását,
b.)
tartsák be az alapszabály és a szövetség egyéb szabályzatainak
rendelkezéseit,
c.)
fizessék a tagdíjat; a tárgyévet megelőző év december
31-éig.
(5) A
tagegyesületek jogaikat és kötelezettségeiket küldötteiken
keresztül gyakorolják. Ezek tartalma megegyezik e szakasz (1)
bekezdés a)-e) pontjában megfogalmazott jogosultságokkal és a
(4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
kötelezettségekkel.
6.§. A tagsági viszony
megszűnése
(1.) Az
egyéni tag tagsági viszonya megszűnik:
a.)
kilépés,
b.)
törlés,
c.)
elhalálozás
d.)
kizárás esetén.
(2.) Az
egyéni tag a szövetségből bármikor kiléphet. Kilépési
szándékát az Országos Elnökségnek írásban jelentheti
be.
(3.) Azt
a tagot, aki több mint egy évig a tagsági díjjal hátralékban
van, és hátralékát felszólítás ellenére 30 napon belül sem
rendezi, a szövetség elnöksége a tagok sorából törli.
(4.) Az
5. §. (4.) bekezdésében foglalt kötelezettségek ismételt, vagy
súlyos megsértése esetén az Etikai Bizottság a tag kizárását
rendelheti el.
(5.) A
jogi személy tagok tagsági viszonya megszűnik az (1.) bekezdés
a) és b) pontjában meghatározott esetekben, valamint a jogi
személy megszűnésével. Tagsági viszonyának megszűntetését a
jogi személy is írásban köteles közölni az Országos
Elnökséggel.
(6.) Az
5. §. (5.) bekezdésében foglalt kötelezettségek ismételt, vagy
súlyos megsértése esetén az Etikai Bizottság a tagegyesület
kizárását szintén elrendelheti.
(7.) A
(4.) és (6.) bekezdésben foglalt kizáró határozat ellen az
Országos Küldöttközgyűléshez lehet fordulni fellebbezéssel.
7.§. A szövetség szervezetei
és szervei
(1.) Az
országos szövetség önkormányzati szervei:
a.)legfelsőbb szerv: Országos
Küldöttközgyűlés,
b.)ügyintéző szerv: Országos
Elnökség,
c.)bizottságok: Felügyelő, Etikai,
Jogi és ügyrendi Bizottság,
d.) az
országos szövetség tisztségviselői.
(2.) A
szövetség szervezeti felépítése
a.)a
szövetség országos szervei (7.§. (1.) bekezdés)
b.)egyéni
tagok szervezeti egysége
c.)a
szövetség hivatali szervezete.
8.§. Az Országos
Küldöttközgyűlés
(1.) A
szövetség legfelsőbb önkormányzati szerve az Országos
Küldöttközgyűlés, amely a tagegyesületek és az egyéni tagok
küldötteiből áll.
(2.) A
tagegyesületek egyesületenként 1000 főig 5 küldöttet, továbbá
1000 főt meghaladó taglétszám után 500 tagonként további 1-1
küldöttet választhatnak és delegálhatnak az Országos
Küldöttközgyűlésbe.
(3.) Az
egyéni tagok országosan a szervezeti egység taggyűlésén 1000
főig 5 küldöttet, továbbá 1000 főt meghaladó taglétszám után
500 tagonként további 1-1 küldöttet választhatnak és
delegálhatnak az Országos Küldöttközgyűlésbe.
Az
Országos Küldöttközgyűlés ülése nyilvános, kivéve a választó
küldöttközgyűlést.
(4.) Az
Országos Küldöttközgyűlés évenként ülésezik ( évi rendes
közgyűlés ). Ezen túlmenően, rendkívüli küldöttközgyűlést kell
tartani, ha az Országos Elnökség úgy határoz, vagy ha az
országos küldöttek egynegyede az ok és a cél megjelölésével,
ilyen irányú írásos kérelmet terjeszt elő az Országos
Elnökségnél.
(5.) Az
Országos Küldöttközgyűlést az elnök írásban hívja össze. A
küldötteket a küldöttközgyűlésről legalább 15 nappal, -
választó közgyűlés esetén pedig legalább 30 nappal - a
közgyűlés előtt értesíteni kell írásban.
A
meghívónak tartalmaznia kell a küldöttközgyűlés helyét,
időpontját és tárgysorozatát, valamint választó közgyűlés
esetén a jelöltek listáját.
(6.) A
küldöttközgyűlésen jelenlévő küldöttek szavazati joggal
rendelkeznek, a tárgyalt kérdésekhez hozzászólhatnak, valamint
önálló indítványokat tehetnek. Az Alapszabály módosítására,
vagy kiegészítésére irányuló indítványt azonban olyan
időpontban kell előterjeszteni, hogy azt az Országos Elnökség
valamint a jogi és ügyrendi bizottság a közgyűlést megelőzően
véleményezni tudja.
(7.) A
küldöttközgyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia
kell a résztvevő küldöttek nevét, a hozzászólások lényegét és
a határozatokat. A határozatokat úgy kell elkészíteni, hogy
abból megismerhető legyen az Országos Küldöttközgyűlés
döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a
döntéstámogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, a
személye).
A
jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a
küldöttközgyűlés által választott két hitelesítő írja
alá.
9.§. Az Országos
Küldöttközgyűlés határozatképessége
(1.)
Határozatképes a küldöttközgyűlés, ha azon a küldöttek
legalább kétharmada jelen van.
(2.) Ha a
szabályszerűen egybehívott küldöttközgyűlés az előző bekezdés
értelmében nem volt határozatképes, akkor ugyanazon a napon,
ugyanazon a helyen, azonos napirenddel ismételt
küldöttközgyűlés tartható meg az alábbi
feltételekkel:
a.)az
Országos Elnökség az Országos Küldöttközgyűlés időpontjának és
napirendjének meghatározásakor egyidejűleg összehívja az
ismételt Országos Küldöttközgyűlést is;
b.)az
Országos Elnökség az ismételt Országos Küldöttközgyűlést az
eredeti Országos Küldöttközgyűlés időpontjával azonos napra,
azonos helyszínre, azonos napirenddel, de 1 órával későbbi
időpontra tűzi ki;
c.)a
szövetség Elnöke az Országos Küldöttközgyűlést írásbeli
meghívóval hívja össze és azt valamennyi küldöttnek megküldi.
A meghívóban szerepelnie kell az ismételt Országos
Küldöttközgyűlés összehívásának és időpontjának is, azzal a
figyelmeztetéssel, hogy az ismételt Országos Küldöttközgyűlés
az eredeti napirendi pontokban a megjelent tagok számától
függetlenül is határozatképes.
(3.) A
küldöttközgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel hozza. A szövetség hivatalos lapjában - a
rövidített közgyűlési tájékoztató részeként - a közgyűlési
határozatokat is meg kell jelentetni a határidők és felelősök
megjelölésével.
A
határozatban érintetteket írásban kell értesíteni.
(4.) A
küldöttközgyűlés titkos szavazással választja meg a szövetség
elnökét, valamint az Országos Elnökség többi tagját és
póttagját, de ha úgy dönt, bármely határozatát titkos
szavazással hozhatja meg.
(5.) Ha a
küldöttközgyűlés a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben
dönt /10.§ (2).bek./, a határozathozatalhoz a jelenlévő
küldöttek kétharmadának hozzájáruló szavazata szükséges kivéve
a 10.§ (2) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltakat. Ez
utóbbi esetekben ugyanis a döntés meghozatalához egyszerű
szavazattöbbség szükséges.
10.§. Az Országos
Küldöttközgyűlés hatásköre
(1.) Az
Országos Küldöttközgyűlés hatásköre kiterjed a szövetséget
érintő minden kérdésre.
(2.) Az
Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozik:
a.) a
szövetség általános fejlődési irányának, tevékenységi körének,
szakmai célkitűzéseinek meghatározása,
b.) az
Alapszabály valamint a Választási Szabályzat elfogadása és
módosítása,
c.) a
szövetség elnökének megválasztása a küldöttek közül,
illetve visszahívása,
d.) az
Országos Elnökség 6 rendes tagjának és 2
póttagjának
megválasztása a küldöttek közül,
illetve bármelyikük visszahívása,
e.)
döntés a szövetség bármilyen formában történő megszűnéséről és
más szervezettel való szövetségbe lépéséről,
f.)
másodfokon eljár a tag kizárásával vagy felvételének
megtagadásával kapcsolatos ügyekben,
g.) az
éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés
elfogadása,
h.) a
tagdíj összegének megállapítása,
i.) az
Országos Elnökség valamint a Felügyelő Bizottság tagjai
díjazásának megállapítása,
j.)
döntés minden olyan kérdésben, melyet hatáskörébe
von.
(3.) Az
Országos Küldöttközgyűlés 5 tagú Etikai, 3 tagú felügyelő
valamint 5 tagú jogi és ügyrendi Bizottságot köteles
választani.
a.) Az
Etikai Bizottság véleményez, megállapít, tanácsol, felkér és
állást foglal, jogszabálysértés vagy a szövetség belső
szabályzatának megsértése esetén határozatot hoz.
b.) A
Felügyelő Bizottság a szövetség felügyelő szerve. Hatásköre
kiterjed a szövetség minden tevékenységének
ellenőrzésére.
Megvizsgálja az Országos
Küldöttközgyűléshez benyújtott közérdekű és egyéb panaszokat,
valamint fellebbezéseket.
A
bizottság évenként ellenőrzési tervet dolgoz ki, és - ha
szükséges - célvizsgálatokat is tart:, ehhez külső szakértők
és aktivisták segítségét is igénybe veheti. A Felügyelő
Bizottság tagjainak jelölésénél fokozott figyelemmel kell
lenni a feladathoz szükséges szakképesítésre és gyakorlati
ismeretekre.
A
Felügyelő Bizottság ellenőrzi a szövetség működését és
gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől
jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást
vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és
irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A
Felügyelő Bizottság elnöke vagy megbízott tagja az Országos
Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
A
Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető
szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha
arról szerez tudomást, hogy a szövetség működése során olyan
jogszabálysértés vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan
sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az
intézkedésre jogosult Országos Elnökség döntését teszi
szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét
megalapozó tény merül fel.
Az
intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság
indítványára - annak megtételétől számított harminc napon
belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte
esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is
jogosult.
Ha a
vezető szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében
szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság
köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet
ellátó szervet.
A
Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységüket díjazás ellenében
végzik.
c.) a
jogi és ügyrendi bizottság feladata:
-az
alapszabály rendszeres karbantartása, a hatályos
jogszabályokkal való összhangjának biztosítása,
-véleményezi az alapszabály
módosítására vonatkozó javaslatokat,
-állást
foglal a küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatok
alapszabállyal való összhangjáról,
-a
küldöttközgyűlés felhatalmazása alapján állást foglal egyéb
szabályzatoknak az alapszabállyal való összhangját
illetően.
d.)
Mindhárom bizottság elnöke az Országos Küldöttközgyűlésnek
köteles évente jelentést tenni.
11.§. Az Országos
Elnökség
(1.)Az
Országos Elnökség a tagegyesületek és az egyéni tagok
küldötteiből választott testület. (10§. (2) bekezdés d)
pont)
(2.) Két
küldöttközgyűlés közti időszakban a szövetség ügyintéző,
döntéshozó, önkormányzati szerve.
(3.) Az
Országos elnökség - tagjai sorából – alelnököt, és jegyzőt
választ.
(4.) Az
Országos Elnökség általában havonta, de legalább
negyedévenként egyszer ülést tart.
Az
ülésről az Országos Elnökség tagjait az ülést megelőzően
legalább 8 nappal írásban kell értesíteni, megjelölve a
napirendi pontokat.
Meghívhatók az egyes napirendi
pontokhoz - tanácskozási joggal - az érdekelt személyek és
szakértők is.
Az ülés
határozatképességéhez a tagok több mint felének (legalább 4
főnek) a jelenléte szükséges.
Az
Országos Elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel
hozza.
(5.) Az
Országos Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, melynek
elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A határozatokat
negyedéves összesítésben nyilvánosságra kell hozni, melyről
szintén a jegyző gondoskodik. A határozatokat úgy kell
elkészíteni, hogy abból megismerhető legyen az Országos
Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a
döntéstámogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges a
személye). Az Országos Elnökség határozatainak végrehajtásáért
felelős személyeket és az érintetteket írásban értesíteni
kell.
(6.) Az
Országos Elnökség ülése nyilvános. Napirendtől függően az
elnök zárt ülést rendelhet el.
12.§. Az Országos Elnökség
hatásköre
(1.)Az
Országos Elnökség a szövetség olyan általános hatáskörű
ügyintéző szerve, amely minden olyan kérdésben határozhat,
amely nem tartozik a jogszabályok vagy a jelen alapszabály
szerint az Országos Küldöttközgyűlés, továbbá a szövetség más
szervének hatáskörébe.
(2.)
2005. december 31-ig, a főtitkár munkáltatója: e jogkörét
esetenként a szövetség elnökére átruházhatja.
(3.)
Felügyeli és ellenőrzi az országos hivatal
tevékenységét.
(4.)
Pályázat útján kinevezi az Országos Hivatal
vezetőjét.
(5.)
Beszámoltatja tisztségviselőit, valamint a konkrét feladattal
megbízott tagjait.
(6.)
Figyelemmel kíséri tagegyesületei tevékenységét.
(7.)
Ellenőrzi a szövetség pénzgazdálkodásának, vagyonkezelésének
rendjét. Megvitatja és elfogadja a szövetség költségvetését. A
költségvetés elfogadásához legalább 5 elnökségi tag támogató
szavazata szükséges.
(8.)
Elkészítteti és jóváhagyja a hivatali szervezet működési
szabályzatát.
(9.)
Összeállítja és előterjeszti az Országos Elnökség
küldöttközgyűlési beszámolóját, melynek tartalmaznia kell a
szövetség közhasznúsági jelentését is. A közhasznúsági
jelentést a szövetség Országos Hivatala készíti el.
(10.) Hatályon kívül
(11).
Pályázat útján kinevezi a „ Vakok Világa”
főszerkesztőjét.
(12.) Az
Országos Elnökség - sokoldalú feladatainak ellátása érdekében
- véleményező, javaslattevő és döntést-előkészítő jogkörrel
bizottságokat hozhat létre.
13.§. (Hatályon
kívül)
14.§. A szövetség
tisztségviselője
(1.) Az
elnök:
a.)
képviseli az Országos Elnökséget, valamint az Országos
Szövetséget,
b.) a
szövetség szervezeti rendszerében őrködik a szövetség
törvényes rendjén, alapszabályszerű működésén,
c.)
összehívja az Országos Küldöttközgyűlés és az Országos
Elnökség ülését, elnököl a küldöttközgyűlésen és vezeti az
Országos Elnökség üléseit, továbbá - egyeztetve az Országos
Elnökséggel - gondoskodik e testület munkájának napirendjéről,
a Felügyelő Bizottság elnökének indítványára az intézkedésre
jogosult szervet az elnök 30 napon belül köteles
összehívni.
d.)
az Országos Elnökség javaslatainak figyelembevételével,
elkészíti az Országos Elnökség éves munkatervét,
e.)
gyakorolja a munkáltatói jogokat az Országos Hivatal vezetője
felett, 2005 december 31-ig az Országos Elnökség esetenkénti
megbízása alapján a főtitkár felett.
f.)
gondoskodik az egyéni tagok taggyűlésének
megszervezéséről és lebonyolításáról, valamint küldötteik
megválasztásáról,
g.)
akadályoztatása esetén az alelnök, vagy az elnökség egyik
tagja helyettesíti.
(2.)
2005. december 31-ig a főtitkár:
a.)
irányítja a hivatali szervezetet,
b.)
gyakorolja a munkáltatói jogokat valamennyi, a szövetséggel
munkaviszonyban álló személy esetében, irányítja a
szövetségben tevékenykedő megbízottak munkáját,
c.)
felelős a szövetség pénzügyi és gazdálkodási rendjéért,
vagyoni állományának megőrzéséért és gyarapításáért, a
különböző szolgáltatások (segédeszköz-ellátás, folyóiratok
kiadása stb.) folyamatosságáért, a szövetség kezelésében levő
intézmények (pl.: üdülő, Vakvezető Kutyakiképző Iskola)
zavartalan működéséért,
d.)
elkészíti és az Országos Elnökség elé terjeszti a szövetség
közhasznúsági jelentését
e.)
gondoskodik a 2.§-ban megfogalmazott célkitűzések technikai,
gazdasági feltételeinek megteremtéséről,
f.) az
Alapszabály, a Munka Törvénykönyve, valamint az egyesülési
jogról szóló törvény, továbbá a vonatkozó egyéb jogszabályok
rendelkezéseivel összhangban, elkészíti a hivatali szervezet
működési szabályzatát.
g.)
képviseli a szövetséget általános és egyedi ügyekben hatóságok
és más szervek előtt: e jogkörét esetenként, vagy az ügyek
meghatározott körére nézve átruházhatja az országos szervek
valamely tagjára, illetve dolgozójára,
h.)
tartós akadályoztatása esetén, az Országos Elnökség egyik
tagja helyettesíti.
15. §. A szövetség
gazdálkodása és képviselete
(1.) A
szövetség általános törvényes képviselője az Elnök.
Akadályoztatása esetén az alelnök az Elnököt meghatalmazás
nélkül is helyettesítheti, és a képviseletet is elláthatja.
(2.) A
szövetség állandó bevételeit az állami támogatás keretében
biztosított évenkénti rendszeres előirányzat, a tagdíjak és
egyéb vagyoni hozzájárulások képezik. Anyagi forrásainak
gyarapítása érdekében adományokat és szolgáltatásokat fogadhat
el. Köteles pályázati lehetőségekkel élni. Hasonló céllal,
hasznot hozó vállalkozásokat szervezhet, és más
jogszabályszerű eszközökhöz folyamodhat.
(3.) Hatályon kívül
(4.) A
bankszámla feletti rendelkezési jogot az elnök vagy az alelnök
(1. aláíró) és egy az elnökség által megjelölt személy (2.
aláíró) gyakorolja.
16.§. Az egyéni tagok
szervezeti egysége
(1.) Az
egyéni tagok nem megyénként, hanem országosan képeznek egy
szervezeti egységet. Szervezeti és önkormányzati jogaikat
ebben a szervezeti egységben gyakorolják.
(2.) Az
egyéni tagok szervezeti egységének döntéshozó önkormányzati
szerve a taggyűlés, amit szükség szerint, de legalább évente
egyszer össze kell hívni.
(3.) Az
egyéni tagok a taggyűlésben megválasztják egyszemélyi
képviselőjüket, aki
-szervezi
és irányítja az egyéni tagok munkáját,
-összehívja és levezeti a
taggyűlést,
-képviseli az egyéni tagokat az
elnökség felé.
17.§. A szövetség országos
hivatala
(1.)Az
országos hivatal a szövetség végrehajtó, érdekvédelmi és
szolgáltató szervezeti egysége.
(2.)Végrehajtási feladatkörében az
alábbi szervezeti egységeket működteti:
a.)
Elnöki Titkárság
b.)
Érdekvédelmi csoport
c.)
Szolgáltató egységek
(3.)Az
országos hivatal élén a pályázat útján határozatlan időre
kinevezett hivatalvezető áll.
|