AZ MVGYOSZ ALAPSZABÁLYA

1. §. Általános rendelkezések

(1.) A szövetség társadalmi szervezet.
Neve: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége.
(Hungarian Federation of the Blind and Partially Sighted)

Székhelye: 1146. Budapest, Hermina u. 47.

 

(2.) A szövetség pecsétje: kör alakú szélfelirattal „Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége”, középen a Magyar Köztársaság címere, alatta: „Budapest”.

 

(3.) A szövetség jogi személy, kiemelkedően közhasznú szervezet.

 

(4.) A szövetség működése pártpolitikától független.  Pártpolitikától függetlenség: a szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

 

(5.) A szövetség gazdasági működésére az Alapszabályban foglaltakon túl, a közhasznú társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

 

(6.) A szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, elért gazdasági eredményeit teljes egészében közhasznú céljaira fordítja.

 

2.§. A szövetség célja és feladatai

 

(1.) A szövetség célja az Alkotmányban, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvényben, a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben, Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben, és a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben meghatározott jogok vakok és gyengénlátók körében történő megvalósulásának elősegítése, a szövetség tagjainak társadalmi összefogása, érdekvédelmük ellátása, habilitációjuk és rehabilitációjuk elősegítése. E célok megvalósítása érdekében – figyelemmel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényre – a szövetség feladatai (2-24) bekezdés, közfeladatai (25.) bekezdés és közhasznú tevékenységei (26.) bekezdés a következők:

 

(2.) Mind elméleti, mind gyakorlati szinten folyamatosan kutatja azokat a lehetőségeket, feltételeket és eszközöket, amelyek a vak és gyengénlátó emberek számára a vakságból eredő hátrányok leküzdését, a társadalomba való minél teljesebb integrálódásukat szolgálja.

 

(3.) Véleményt nyilvánít, előterjesztést tesz vakügyi kérdésekben az állami és társadalmi szerveknél, közreműködik a tagságot érintő rendelkezések kidolgozásában, végrehajtásában.

 

(4.) Együttműködik az állami és társadalmi, kiemelten a szociálpolitikai, egészségügyi, oktatási, munkaügyi szervekkel, a különböző felekezetek karitatív szolgálataival, a többi fogyatékossági szervezettel, a vakokról és gyengénlátókról gondoskodó intézetekkel és célvállalatokkal, minden segítőkész intézménnyel és személlyel. Olyan koordinációs tevékenységet fejt ki, amely biztosítja a rendelkezésre álló állami és társadalmi erők szervezett felhasználását.

 

(5.) Kapcsolatot tart fenn külföldi társszövetségekkel és nemzetközi vakügyi szervezetekkel. Kötelessége a szerzett tapasztalatok közzététele és a hazai körülményeknek megfelelő, minél teljesebb körű alkalmazása. Tagja a Vakok Világszövetségének (WBU) és ezen belül a Vakok Európai Szövetségének (EBU).

 

(6.) Támogatja a vakság megelőzésére irányuló tevékenységet.

 

(7.) Figyelemmel kíséri a vak és gyengénlátó gyermekek helyzetét, és szorgalmazza a tanköteles korúak megfelelő helyen történő beiskolázását.

 

(8.) Elősegíti a felnőtt korban megvakult személyek Braille írás—olvasás oktatását. Az új élethelyzethez szükséges készségek elsajátítása érdekében rehabilitációs tanfolyamokat szervez.

 

(9.) Segíti a tagok továbbtanulását. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján állami oktatási rendszerben szervezi a gyógymasszőrképzést.

 

(10.) Arra törekszik, hogy munkát vállaló illetőleg munkára váró tagjai képességüknek és végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozhassanak.

 

(11.) Keresi az új munkalehetőségeket és foglalkoztatási területeket, a megszerezhető szakmákat pedig igyekszik megőrizni szakmai tanfolyamok szervezésével.

 

(12.) Lebonyolítja a vakügyi segédeszközök forgalmazását. Támogatja új segédeszközök kutatását, fejlesztését és beszerzését, intézi a külföldről vásárolt segédeszközök vámmentességének engedélyezését. Az életvitelt megkönnyítő segédeszközök árainak minél kedvezőbb kialakítására törekszik.

 

(13.) Figyelemmel kíséri a látássérülteket érintő jogszabályi környezet alakulását. A rászorulók szociális gondjainak megoldása érdekében (pl. intézeti elhelyezés, szociális segélyezés, stb.) közbenjár az illetékes hatóságoknál.

 

(14.) A szövetség önállóan, vagy más szervekkel együttműködve intézményeket működtet (pl. Vakvezető Kutyakiképző Iskola).

 

(15.) A látássérültek tájékoztatása és kulturális igényeinek kielégítése céljából:

a./ Braille-nyomdát és hangstúdiót üzemeltet,

b./ Braille,- hangos-és elektronikus könyvtárat tart fenn,

c./ kiadja a " Vakok Világa " című folyóiratot, a szövetség hivatalos lapját, melyben rendszeresen közzéteszi tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, valamint közhasznúsági jelentését. A szövetség más rendszeres kiadványokat is megjelentet,

d./ irodalmi és tájékoztató műveket, tananyagot és szakirodalmat jelentet meg a látássérültek által használt adathordozókon,

e./ tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális rendezvényeket szervez.

 

(16.) A tömeg- és versenysport fejlesztése érdekében a látássérültek - különösen az ifjúság körében - propagandát fejt ki, elősegíti új sportágak bevezetését.

 

(17.) A látássérültek biztonságos és akadálymentes közlekedése érdekében együttműködik az illetékes állami és társadalmi szervekkel.

 

(18.) Törekszik a látássérültek minél szélesebb körű és színvonalas üdültetésére.

 

(19.) Tanulmányokat, tájékoztatókat ad ki a látássérülteknek nyújtható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat szervez a vakok és gyengénlátók életéről, munkakörülményeiről és társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ily módon is elmélyítse a kölcsönös megértést a látó társadalommal. A vakügyi propaganda érdekében igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket.

 

(20.) A tagegyesületek előterjesztése alapján, erkölcsi elismerésként Braille emlékérmet adományoz azoknak, akik kiemelkedő munkásságot fejtenek ki a látássérültek érdekében.

 

(21.) - (23.) Hatályon kívül

 

(24.) A célszerinti tevékenységeinek megvalósítása érdekében rendezvényeket szervez és a rendezvények résztvevőit esetenként természetbeni juttatásban részesíti.

 

(25.) A szövetség közhasznú tevékenysége során a következő közfeladatokat látja el:

a./ Braille-, digitális-, és hangos tankönyvek előállítása a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törv. alapján,

b./ Braille-, digitális-, és hangos könyvtár működtetése a Muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján,

c./ a látássérültek foglalkoztatásának elősegítése a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján,

d./ tanfolyamok szervezése a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény alapján,

e./ gyógymasszőr képzés a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján,

 

(26.) A szövetség a közhasznú tevékenysége során – a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló – következő cél szerinti tevékenységeket folytatja, és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból:

a./ egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

b./ szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

c./ tudományos tevékenység, kutatás,

d./ nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

e./ kulturális tevékenység,

f./ kulturális örökség megóvása,

g./ hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

h./ emberi és állampolgári jogok védelme,

i./ sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

j./ fogyasztóvédelem,

k./ rehabilitációs foglalkoztatás,

l./ munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatásokat,

m./ euroatlanti integráció elősegítése,

n./ közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.

 

3.§. A szövetség tagjai

 

(1.) A szövetségnek természetes és jogi személy tagjai lehetnek.

 

(2.) Természetes személy (a továbbiakban: egyéni tag) lehet:

-   minden Magyarországon élő 14. életévét betöltött, vak és gyengénlátó magyar állampolgár,

-  az állandó tartózkodásra jogosító személyigazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint

-a magyar hatóságok által menekültként elismert személy,

akinek látáscsökkenése a Maschke- táblázat szerint a 67 %-ot eléri vagy meghaladja, de a 95%-ot nem éri el gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95%-ot eléri vagy azon felül van, vaknak minősül

és nem tagja egyik tagegyesületnek sem.

 

(4.) Jogi személy tag lehet (a továbbiakban: tagegyesület):

az a Magyarországon kizárólag a látássérültek érdekében működő önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület, amelyet ezen alapszabály elfogadását követően az országos küldöttközgyűlés a szövetség tagjai sorába felvesz.

 

4. §. Az egyéni tagok felvétele

 

(1.) Az egyéni tagok felvétele önkéntes jelentkezés alapján történik. A felvételi kérelmet írásban, vagy szóban a szövetség országos központjában (Budapest, XIV. ker. Hermina út 47.) személyesen kell előterjeszteni.

 

(2.) A tagfelvételi kérelemhez – szóbeli kérelem esetén is – az alábbi igazolások, illetve dokumentumok valamelyikét kell csatolni.

•a vakok személyi járadékát megállapító önkormányzati határozatot, vagy

•a látássérültségre alapított fogyatékossági támogatást megállapító, a megyei Területi Államháztartási Hivatal által hozott határozatot és az Orvosi Bizottság szakvéleményét, vagy

•a látáscsökkenés mértékét megállapító, intézményi és egyéni bélyegzővel ellátott, harminc napnál nem régebbi keletű szem-szakorvosi igazolást.

 

(3.) A felvétel nem tagadható meg, ha a tagfelvételre jelentkező a 3.§ (2) bekezdése, valamint e § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. A tagfelvételre jelentkező az elutasító határozat ellen írásban fellebbezéssel élhet az írásbeli közlés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül az egyéni tagok képviselőjéhez.

 

5.§. A tagok jogai és kötelességei

 

(1.) Az egyéni tagok jogai:

a.) részt vehetnek a szövetség életében,

b.) javaslattal, indítvánnyal, bírálattal, vagy panasszal fordulhatnak a szövetség bármely szervéhez,

c.) tagjai lehetnek a szövetség bármely testületének,

d.) igénybe vehetik a szövetség által nyújtott kedvezményeket, szociális és kulturális szolgáltatásokat, részt vehetnek a szövetség rendezvényein, előadásain, tanfolyamain,

e.) minden küldött választó, de tisztségre csak nagykorú (18. életévét betöltött) küldött választható az Alapszabályban a tisztségre vonatkozóan rögzített feltételek szerint.

 

(2.) A szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait - külön díjazás mellett - a tagsági viszonnyal nem rendelkezők is igénybe vehetik.

 

(3.) A szövetség pályázatot írhat ki az általa nyújtott szolgáltatások igénybevételére.

 

(4.) Az egyéni tagok kötelességei:

a.) tevékenységükkel, életmódjukkal mozdítsák elő a szövetség célkitűzéseinek megvalósítását,

b.) tartsák be az alapszabály és a szövetség egyéb szabályzatainak rendelkezéseit,

c.) fizessék a tagdíjat; a tárgyévet megelőző év december 31-éig.

 

(5) A tagegyesületek jogaikat és kötelezettségeiket küldötteiken keresztül gyakorolják. Ezek tartalma megegyezik e szakasz (1) bekezdés a)-e) pontjában megfogalmazott jogosultságokkal és a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségekkel.

 

6.§. A tagsági viszony megszűnése

 

(1.) Az egyéni tag tagsági viszonya megszűnik:

a.) kilépés,

b.) törlés,

c.) elhalálozás

d.) kizárás esetén.

 

(2.) Az egyéni tag a szövetségből bármikor kiléphet. Kilépési szándékát az Országos Elnökségnek írásban jelentheti be.

 

(3.) Azt a tagot, aki több mint egy évig a tagsági díjjal hátralékban van, és hátralékát felszólítás ellenére 30 napon belül sem rendezi, a szövetség elnöksége a tagok sorából törli.

 

(4.) Az 5. §. (4.) bekezdésében foglalt kötelezettségek ismételt, vagy súlyos megsértése esetén az Etikai Bizottság a tag kizárását rendelheti el.

 

(5.) A jogi személy tagok tagsági viszonya megszűnik az (1.) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, valamint a jogi személy megszűnésével. Tagsági viszonyának megszűntetését a jogi személy is írásban köteles közölni az Országos Elnökséggel.

 

(6.) Az 5. §. (5.) bekezdésében foglalt kötelezettségek ismételt, vagy súlyos megsértése esetén az Etikai Bizottság a tagegyesület kizárását szintén elrendelheti.

 

(7.) A (4.) és (6.) bekezdésben foglalt kizáró határozat ellen az Országos Küldöttközgyűléshez lehet fordulni fellebbezéssel.

 

7.§. A szövetség szervezetei és szervei

 

(1.) Az országos szövetség önkormányzati szervei:

a.)legfelsőbb szerv: Országos Küldöttközgyűlés,

b.)ügyintéző szerv: Országos Elnökség,

c.)bizottságok: Felügyelő, Etikai, Jogi és ügyrendi Bizottság,

d.) az országos szövetség tisztségviselői.

 

(2.) A szövetség szervezeti felépítése

a.)a szövetség országos szervei (7.§. (1.) bekezdés)

b.)egyéni tagok szervezeti egysége

c.)a szövetség hivatali szervezete.

 

8.§. Az Országos Küldöttközgyűlés

 

(1.) A szövetség legfelsőbb önkormányzati szerve az Országos Küldöttközgyűlés, amely a tagegyesületek és az egyéni tagok küldötteiből áll.

 

(2.) A tagegyesületek egyesületenként 1000 főig 5 küldöttet, továbbá 1000 főt meghaladó taglétszám után 500 tagonként további 1-1 küldöttet választhatnak és delegálhatnak az Országos Küldöttközgyűlésbe.

 

(3.) Az egyéni tagok országosan a szervezeti egység taggyűlésén 1000 főig 5 küldöttet, továbbá 1000 főt meghaladó taglétszám után 500 tagonként további 1-1 küldöttet választhatnak és delegálhatnak az Országos Küldöttközgyűlésbe.

Az Országos Küldöttközgyűlés ülése nyilvános, kivéve a választó küldöttközgyűlést.

 

(4.) Az Országos Küldöttközgyűlés évenként ülésezik ( évi rendes közgyűlés ). Ezen túlmenően, rendkívüli küldöttközgyűlést kell tartani, ha az Országos Elnökség úgy határoz, vagy ha az országos küldöttek egynegyede az ok és a cél megjelölésével, ilyen irányú írásos kérelmet terjeszt elő az Országos Elnökségnél.

 

(5.) Az Országos Küldöttközgyűlést az elnök írásban hívja össze. A küldötteket a küldöttközgyűlésről legalább 15 nappal, - választó közgyűlés esetén pedig legalább 30 nappal - a közgyűlés előtt értesíteni kell írásban.

A meghívónak tartalmaznia kell a küldöttközgyűlés helyét, időpontját és tárgysorozatát, valamint választó közgyűlés esetén a jelöltek listáját.

 

(6.) A küldöttközgyűlésen jelenlévő küldöttek szavazati joggal rendelkeznek, a tárgyalt kérdésekhez hozzászólhatnak, valamint önálló indítványokat tehetnek. Az Alapszabály módosítására, vagy kiegészítésére irányuló indítványt azonban olyan időpontban kell előterjeszteni, hogy azt az Országos Elnökség valamint a jogi és ügyrendi bizottság a közgyűlést megelőzően véleményezni tudja.

 

(7.) A küldöttközgyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell a résztvevő küldöttek nevét, a hozzászólások lényegét és a határozatokat. A határozatokat úgy kell elkészíteni, hogy abból megismerhető legyen az Országos Küldöttközgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntéstámogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, a személye).

A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a küldöttközgyűlés által választott két hitelesítő írja alá.

 

9.§. Az Országos Küldöttközgyűlés határozatképessége

 

(1.) Határozatképes a küldöttközgyűlés, ha azon a küldöttek legalább kétharmada jelen van.

 

(2.) Ha a szabályszerűen egybehívott küldöttközgyűlés az előző bekezdés értelmében nem volt határozatképes, akkor ugyanazon a napon, ugyanazon a helyen, azonos napirenddel ismételt küldöttközgyűlés tartható meg az alábbi feltételekkel:

a.)az Országos Elnökség az Országos Küldöttközgyűlés időpontjának és napirendjének meghatározásakor egyidejűleg összehívja az ismételt Országos Küldöttközgyűlést is;

b.)az Országos Elnökség az ismételt Országos Küldöttközgyűlést az eredeti Országos Küldöttközgyűlés időpontjával azonos napra, azonos helyszínre, azonos napirenddel, de 1 órával későbbi időpontra tűzi ki;

c.)a szövetség Elnöke az Országos Küldöttközgyűlést írásbeli meghívóval hívja össze és azt valamennyi küldöttnek megküldi. A meghívóban szerepelnie kell az ismételt Országos Küldöttközgyűlés összehívásának és időpontjának is, azzal a figyelmeztetéssel, hogy az ismételt Országos Küldöttközgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelent tagok számától függetlenül is határozatképes.

 

(3.) A küldöttközgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szövetség hivatalos lapjában - a rövidített közgyűlési tájékoztató részeként - a közgyűlési határozatokat is meg kell jelentetni a határidők és felelősök megjelölésével.

A határozatban érintetteket írásban kell értesíteni.

 

(4.) A küldöttközgyűlés titkos szavazással választja meg a szövetség elnökét, valamint az Országos Elnökség többi tagját és póttagját, de ha úgy dönt, bármely határozatát titkos szavazással hozhatja meg.

 

(5.) Ha a küldöttközgyűlés a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben dönt /10.§ (2).bek./, a határozathozatalhoz a jelenlévő küldöttek kétharmadának hozzájáruló szavazata szükséges kivéve a 10.§ (2) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltakat. Ez utóbbi esetekben ugyanis a döntés meghozatalához egyszerű szavazattöbbség szükséges.

 

10.§. Az Országos Küldöttközgyűlés hatásköre

 

(1.) Az Országos Küldöttközgyűlés hatásköre kiterjed a szövetséget érintő minden kérdésre.

 

(2.) Az Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) a szövetség általános fejlődési irányának, tevékenységi körének, szakmai célkitűzéseinek meghatározása,

b.) az Alapszabály valamint a Választási Szabályzat elfogadása és módosítása,

c.) a szövetség elnökének megválasztása a küldöttek közül, illetve  visszahívása,

d.) az Országos Elnökség 6 rendes tagjának és 2 póttagjának

megválasztása a küldöttek közül, illetve bármelyikük visszahívása,

e.) döntés a szövetség bármilyen formában történő megszűnéséről és más szervezettel való szövetségbe lépéséről,

f.) másodfokon eljár a tag kizárásával vagy felvételének megtagadásával kapcsolatos ügyekben,

g.) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása,

h.) a tagdíj összegének megállapítása,

i.) az Országos Elnökség valamint a Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása,

j.) döntés minden olyan kérdésben, melyet hatáskörébe von.

 

(3.) Az Országos Küldöttközgyűlés 5 tagú Etikai, 3 tagú felügyelő valamint 5 tagú jogi és ügyrendi Bizottságot köteles választani.

a.) Az Etikai Bizottság véleményez, megállapít, tanácsol, felkér és állást foglal, jogszabálysértés vagy a szövetség belső szabályzatának megsértése esetén határozatot hoz.

b.) A Felügyelő Bizottság a szövetség felügyelő szerve. Hatásköre kiterjed a szövetség minden tevékenységének ellenőrzésére.

Megvizsgálja az Országos Küldöttközgyűléshez benyújtott közérdekű és egyéb panaszokat, valamint fellebbezéseket.

A bizottság évenként ellenőrzési tervet dolgoz ki, és - ha szükséges - célvizsgálatokat is tart:, ehhez külső szakértők és aktivisták segítségét is igénybe veheti. A Felügyelő Bizottság tagjainak jelölésénél fokozott figyelemmel kell lenni a feladathoz szükséges szakképesítésre és gyakorlati ismeretekre.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság elnöke vagy megbízott tagja az Országos Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Országos Elnökség döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha a vezető szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységüket díjazás ellenében végzik.

c.) a jogi és ügyrendi bizottság feladata:

-az alapszabály rendszeres karbantartása, a hatályos jogszabályokkal való összhangjának biztosítása,

-véleményezi az alapszabály módosítására vonatkozó javaslatokat,

-állást foglal a küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatok alapszabállyal való összhangjáról,

-a küldöttközgyűlés felhatalmazása alapján állást foglal egyéb szabályzatoknak az alapszabállyal való összhangját illetően.

d.) Mindhárom bizottság elnöke az Országos Küldöttközgyűlésnek köteles évente jelentést tenni.

 

11.§. Az Országos Elnökség

 

(1.)Az Országos Elnökség a tagegyesületek és az egyéni tagok küldötteiből választott testület. (10§. (2) bekezdés d) pont)

 

(2.) Két küldöttközgyűlés közti időszakban a szövetség ügyintéző, döntéshozó, önkormányzati szerve.

 

(3.) Az Országos elnökség - tagjai sorából – alelnököt, és jegyzőt választ.

 

(4.) Az Országos Elnökség általában havonta, de legalább negyedévenként egyszer ülést tart.

Az ülésről az Országos Elnökség tagjait az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban kell értesíteni, megjelölve a napirendi pontokat.

Meghívhatók az egyes napirendi pontokhoz - tanácskozási joggal - az érdekelt személyek és szakértők is.

Az ülés határozatképességéhez a tagok több mint felének (legalább 4 főnek) a jelenléte szükséges.

Az Országos Elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

(5.) Az Országos Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A határozatokat negyedéves összesítésben nyilvánosságra kell hozni, melyről szintén a jegyző gondoskodik.  A határozatokat úgy kell elkészíteni, hogy abból megismerhető legyen az Országos Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntéstámogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges a személye). Az Országos Elnökség határozatainak végrehajtásáért felelős személyeket és az érintetteket írásban értesíteni kell.

 

(6.) Az Országos Elnökség ülése nyilvános. Napirendtől függően az elnök zárt ülést rendelhet el.

 

12.§. Az Országos Elnökség hatásköre

 

(1.)Az Országos Elnökség a szövetség olyan általános hatáskörű ügyintéző szerve, amely minden olyan kérdésben határozhat, amely nem tartozik a jogszabályok vagy a jelen alapszabály szerint az Országos Küldöttközgyűlés, továbbá a szövetség más szervének hatáskörébe.

 

(2.) 2005. december 31-ig, a főtitkár munkáltatója: e jogkörét esetenként a szövetség elnökére átruházhatja.

 

(3.) Felügyeli és ellenőrzi az országos hivatal tevékenységét.

 

(4.) Pályázat útján kinevezi az Országos Hivatal vezetőjét.

 

(5.) Beszámoltatja tisztségviselőit, valamint a konkrét feladattal megbízott tagjait.

 

(6.) Figyelemmel kíséri tagegyesületei tevékenységét.

 

(7.) Ellenőrzi a szövetség pénzgazdálkodásának, vagyonkezelésének rendjét. Megvitatja és elfogadja a szövetség költségvetését. A költségvetés elfogadásához legalább 5 elnökségi tag támogató szavazata szükséges.

 

(8.) Elkészítteti és jóváhagyja a hivatali szervezet működési szabályzatát.

 

(9.) Összeállítja és előterjeszti az Országos Elnökség küldöttközgyűlési beszámolóját, melynek tartalmaznia kell a szövetség közhasznúsági jelentését is. A közhasznúsági jelentést a szövetség Országos Hivatala készíti el.

 

(10.)  Hatályon kívül

 

(11). Pályázat útján kinevezi a „ Vakok Világa” főszerkesztőjét.

 

(12.) Az Országos Elnökség - sokoldalú feladatainak ellátása érdekében - véleményező, javaslattevő és döntést-előkészítő jogkörrel bizottságokat hozhat létre.

 

13.§. (Hatályon kívül)

 

14.§. A szövetség tisztségviselője

 

(1.) Az elnök:

a.) képviseli az Országos Elnökséget, valamint az Országos Szövetséget,

b.) a szövetség szervezeti rendszerében őrködik a szövetség törvényes rendjén, alapszabályszerű működésén,

c.) összehívja az Országos Küldöttközgyűlés és az Országos Elnökség ülését, elnököl a küldöttközgyűlésen és vezeti az Országos Elnökség üléseit, továbbá - egyeztetve az Országos Elnökséggel - gondoskodik e testület munkájának napirendjéről, a Felügyelő Bizottság elnökének indítványára az intézkedésre jogosult szervet az elnök 30 napon belül köteles összehívni.

 d.) az Országos Elnökség javaslatainak figyelembevételével, elkészíti az Országos Elnökség éves munkatervét,

e.) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Országos Hivatal vezetője felett, 2005 december 31-ig az Országos Elnökség esetenkénti megbízása alapján a főtitkár felett.

f.) gondoskodik az egyéni tagok  taggyűlésének megszervezéséről és lebonyolításáról, valamint küldötteik megválasztásáról,

g.) akadályoztatása esetén az alelnök, vagy az elnökség egyik tagja helyettesíti.

 

(2.) 2005. december 31-ig a főtitkár:

a.) irányítja a hivatali szervezetet,

b.) gyakorolja a munkáltatói jogokat valamennyi, a szövetséggel munkaviszonyban álló személy esetében, irányítja a szövetségben tevékenykedő megbízottak munkáját,

c.) felelős a szövetség pénzügyi és gazdálkodási rendjéért, vagyoni állományának megőrzéséért és gyarapításáért, a különböző szolgáltatások (segédeszköz-ellátás, folyóiratok kiadása stb.) folyamatosságáért, a szövetség kezelésében levő intézmények (pl.: üdülő, Vakvezető Kutyakiképző  Iskola) zavartalan működéséért,

d.) elkészíti és az Országos Elnökség elé terjeszti a szövetség közhasznúsági jelentését

e.) gondoskodik a 2.§-ban megfogalmazott célkitűzések technikai, gazdasági feltételeinek megteremtéséről,

f.) az Alapszabály, a Munka Törvénykönyve, valamint az egyesülési jogról szóló törvény, továbbá a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, elkészíti a hivatali szervezet működési szabályzatát.

g.) képviseli a szövetséget általános és egyedi ügyekben hatóságok és más szervek előtt: e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körére nézve átruházhatja az országos szervek valamely tagjára, illetve dolgozójára,

h.) tartós akadályoztatása esetén, az Országos Elnökség egyik tagja helyettesíti.

 

15. §. A szövetség gazdálkodása és képviselete

 

(1.) A szövetség általános törvényes képviselője az Elnök. Akadályoztatása esetén az alelnök az Elnököt meghatalmazás nélkül is helyettesítheti, és a képviseletet is elláthatja.

 

(2.) A szövetség állandó bevételeit az állami támogatás keretében biztosított évenkénti rendszeres előirányzat, a tagdíjak és egyéb vagyoni hozzájárulások képezik. Anyagi forrásainak gyarapítása érdekében adományokat és szolgáltatásokat fogadhat el. Köteles pályázati lehetőségekkel élni. Hasonló céllal, hasznot hozó vállalkozásokat szervezhet, és más jogszabályszerű eszközökhöz folyamodhat.

 

(3.)  Hatályon kívül

 

(4.) A bankszámla feletti rendelkezési jogot az elnök vagy az alelnök (1. aláíró) és egy az elnökség által megjelölt személy (2. aláíró) gyakorolja.

 

16.§. Az egyéni tagok szervezeti egysége

 

(1.) Az egyéni tagok nem megyénként, hanem országosan képeznek egy szervezeti egységet. Szervezeti és önkormányzati jogaikat ebben a szervezeti egységben gyakorolják.

 

(2.) Az egyéni tagok szervezeti egységének döntéshozó önkormányzati szerve a taggyűlés, amit szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

 

(3.) Az egyéni tagok a taggyűlésben megválasztják egyszemélyi képviselőjüket, aki

-szervezi és irányítja az egyéni tagok munkáját,

-összehívja és levezeti a taggyűlést,

-képviseli az egyéni tagokat az elnökség felé.

 

17.§. A szövetség országos hivatala

 

(1.)Az országos hivatal a szövetség végrehajtó, érdekvédelmi és szolgáltató szervezeti egysége.

 

(2.)Végrehajtási feladatkörében az alábbi szervezeti egységeket működteti:

 

a.) Elnöki Titkárság

b.) Érdekvédelmi csoport

c.) Szolgáltató egységek

 

(3.)Az országos hivatal élén a pályázat útján határozatlan időre kinevezett hivatalvezető áll.

 

a.) irányítja a hivatali szervezetet,

b.) gyakorolja a munkáltatói jogokat valamennyi, a szövetséggel munkaviszonyban álló személy esetében, irányítja a szövetségben tevékenykedő megbízottak munkáját,

c.) felelős a szövetség pénzügyi és gazdálkodási rendjéért, vagyoni állományának megőrzéséért és gyarapításáért, a különböző szolgáltatások (segédeszköz-ellátás, folyóiratok kiadása stb.) folyamatosságáért, a szövetség kezelésében levő intézmények (pl.: üdülő, Vakvezető Kutyakiképző  Iskola) zavartalan működéséért,

d.) elkészíti és az Országos Elnökség elé terjeszti a szövetség közhasznúsági jelentését

e.) gondoskodik a 2.§-ban megfogalmazott célkitűzések technikai, gazdasági feltételeinek megteremtéséről,

f.) az Alapszabály, a Munka Törvénykönyve, valamint az egyesülési jogról szóló törvény, továbbá a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, elkészíti a hivatali szervezet működési szabályzatát.

 

(4.)A szervezeti egységek hatáskörét és feladatkörét valamint egymáshoz való kapcsolatukat az Országos Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

 

18.§. Összeférhetetlenség

 

(1.) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

(2.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a.) a vezető szerv elnöke vagy tagja

b.) a szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll ( ha jogszabály másképp nem rendelkezik).

c.) a szövetség célszerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatást - , illetve

d.) az a.), c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

3.) Az Országos Elnökség tagjai nem lehetnek:

a.)egymásnak közeli hozzátartozói, továbbá

b.)elnökségi taggá nem választható az, aki a Felügyelő Bizottság vagy az Etikai Bizottság tagja.

 

4.) A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

5.) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

6.) A szövetség választott tisztségviselői kötelesek írásban nyilatkozni, hogy összeférhetetlenségük nem áll fenn.

 

19.§. Egyéb rendelkezések

 

(1.) A választási ciklus időtartama 5 év. Az Országos Küldöttközgyűlésnek azonban jogában áll bármikor új választást kiírni.

 

(2.) A választásnál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a.) Az Országos Küldöttközgyűlés Felügyelő Bizottságának elnöke és tagja nem lehet sem az Országos Elnökség tagja, sem pedig a hivatali szervezet dolgozója,

b.) az országos elnök tisztségére lehetőség szerint biztosítani kell a többes jelölést,

c.) az Országos Elnökség tagjai: az országos küldöttközgyűlés által megválasztott elnök és a szavazati arány sorrendjében a 6 legtöbb szavazatot kapott küldött, mint rendes tag, továbbá 2 küldött, mint póttag.

d.) Hatályon kívül

e.) Az elnöki tisztségre kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező küldött jelölhető.

f.) Hatályon kívül

g.) Az országos küldöttközgyűlés állandó bizottságainak elnöki tisztségére kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető. A Felügyelő Bizottság legalább egy tagjának felsőfokú számviteli képesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.

h.) Ahol az Alapszabály felsőfokú végzettséget említ, ott ezen egyetemi vagy főiskolai végzettséget kell érteni.

 

(3.) A küldöttközgyűlésen a jelenlévő küldöttek egyharmada bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő az országos elnök, az országos elnökség tagjai valamint a küldöttközgyűlés állandó bizottságának tagjai ellen.

A bizalmi szavazást e tisztségviselők is kérhetik.

A bizalmi szavazás nyíltan, egyszerű szavazattöbbséggel történik. Amennyiben a választótestület a szavazás eredményeként a bizalmatlansági indítványnak helyt ad, az illető tisztségviselőt felmenti tisztsége alól, ellenkező esetben az indítványt elutasítja.

 

(4.) A választás részletes szabályait, technikai feltételeit valamint a szavazás lebonyolításának rendjét külön szabályzat tartalmazza.

 

(5.) A hivatali szervezet irattári rendszerében elkülönített nyilvántartást kell vezetni a vezető szerv és a felügyelő szerv működésével kapcsolatos jegyzőkönyvekről és határozatokról.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, személyét.

 

(6.) A szövetség éves közhasznúsági jelentésébe, valamint a nem tagsági jogokhoz kötött működéssel kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot kérhet.

 

(7.) A szervezet a működésével, szolgáltatásaival kapcsolatos tájékoztatást a szövetség hivatalos lapjában és eseti hirdetményben teszi közzé.

 

(8.) – (9.) Hatályon kívül

 

20.§. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

 

(1.) Jelen Alapszabály az elfogadásának napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a szövetség megyei szervezetei megszűnnek. Felhatalmazást kap az Országos Elnökség, hogy a szövetség hatályos alapszabályát a 2005 szeptember 24 napján megtartott Országos Küldöttközgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva, annak paragrafusait átszámozva közzétegye.

 

(2.) Az egyesületi küldöttekből valamint az egyéni tagok küldötteiből álló új országos küldöttközgyűlés alakuló ülését az országos elnökség határozata alapján, a hivatalban lévő elnök hívja össze az alapszabály hatálybalépését követő 90 napon belül.

 

Budapest, 2005. szeptember 24.

 

Dr. Szőke László s.k. elnök

Erhartné dr. Molnár Katalin s.k. mb. főtitkár





 Vissza a Jogszabályokhoz 

 Főoldal